Nő a nyomás a bitcoinbányászaton a környezeti, illetve klímahatásokkal kapcsolatos aggályok miatt, és a kriptók térnyerése fokozza az elektromos hálózat kihívásait is. Ez a szegmens is igyekszik ugyanakkor csökkenteni energiafogyasztását és karbonlábnyomát.

Nem egészen egy hónap után az Egyesült Államok kormánya felfüggesztette a kriptodeviza-bányászati műveletek villamosenergia-felhasználásának ellátásbiztonsági megfontolásokra hivatkozva indított sürgősségi ellenőrzését. A vizsgálatot – legalábbis átmenetileg – az hiúsította meg, hogy a lépést ellenző kriptobányászok pert indítottak, miután szerintük a kriptobányászok energiafelhasználását meghatározni hivatott követelmények betartása helyrehozhatatlan károkat okozna az iparágnak, egy texasi szövetségi bíró pedig február végén a vizsgálatot blokkoló ideiglenes végzést adott ki.

Kapcsolódó bejegyzések

Miért nem fenntartható a bitcoin?

A kriptovalutákról már szinte mindenki hallott, arról azonban nem esik elég szó, hogy jelen formájukban mennyire fenntarthatatlanok. De mi lehet a megoldás?

A szövetségi kormány, illetve annak energiainformációs hivatala (EIA) január végén jelentette be, hogy a téli energiaigényekre tekintettel felméri az azonosítottan kereskedelmi célú kriptovaluta-bányászatot, a bányászoknak pedig részletekkel kell szolgálniuk energiafelhasználásukkal kapcsolatban. A terv szerint az EIA monitorozta volna, hogy hogyan alakul a kriptovaluta-bányászat energiaigénye, azonosítva a nagy növekedést mutató földrajzi területeket, és meghatározva az áramigény kielégítésére használt villamos energia forrásait is.

Óriási energiaéhség, jókora karbonlábnyom

A kriptodeviza-bányászati műveletek hatalmas és egyre növekvő számítógépes kapacitást és jókora, szintén bővülő mennyiségű energiát igényelnek. A bitcoin erejét nagyrészt éppen ez adja. Eddig azonban csak becslések álltak rendelkezésre a kriptobányászat áramfogyasztására vonatkozóan.

Ezek szerint a világ teljes villamosenergia-felhasználásának körülbelül 0,4–1%-a a kriptobányászathoz fűződik, a bitcoin áramigénye 2023-ban megduplázódhatott, az Egyesült Államokban pedig az ország teljes villamosenergia-fogyasztásának akár 2,3%-a is a kriptobányákban realizálódhatott. Egyetlen bitcoin előállításához mintegy 1450 kilowattóra (kWh) villamos energiát kell felhasználni, ami egy átlagos magyarországi háztartás közel nyolchavi átlagos fogyasztásának felel meg. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint a kriptodevizákhoz fűződő áramigény 2022 és 2026 között 40%-kal 160 TWh-ra emelkedhet, ami több mint háromszorosa Magyarország éves villamosenergia-felhasználásának.

A kriptobányászat részéről a számítógépes kapacitások iránt támasztott igény hatására új adatközpontok jönnek létre, a bányászat energiaigényének kielégítése érdekében pedig egyes esetekben még alig termelő szénerőműveket is új életre keltenek, ahogyan ez például az Egyesült Államokban megtörtént. Ez a hatás a mesterséges intelligenciához kapcsolódó áramfogyasztás várható bővülésével együtt 2026-ig megduplázhatja az adatközpontok villamosenergia-igényét.

A kritikus álláspont szerint a kriptobányászat által támasztott energiaéhség rontja a klímaválság kezelésének esélyeit tekintettel arra, hogy a globális áramtermelés közel kétharmadát még mindig szennyező fosszilis források adják. Például az Egyesült Államokban a kriptodevizákkal kapcsolatos tevékenység a becslések szerint évente 25–50 millió tonna szén-dioxidot bocsát ki, ami megegyezik az amerikai vasutak által használt dízelmozdonyok éves kibocsátásával.

A bitcoin fenntarthatóságára vonatkozóan ráadásul nemcsak az energiafelhasználásával kapcsolatban merülnek fel kérdések, hanem a vízfogyasztásával kapcsolatban is, ugyanis számítások szerint egyetlen tranzakció vízigénye körülbelül 16 000 liter, ami egy kisebb kerti úszómedence feltöltéséhez is elegendő mennyiség.

Kapcsolódó bejegyzések

A bitcoin nélkül a megújuló energia sem tartana itt

A kriptodeviza-bányászat nagy és növekvő energiafelhasználása többféleképpen is ösztönzi a technológiai fejlődést.

A villamosenergia-rendszert is kihívás elé állítja

A nagyobb kihívást azonban jelenleg az okozza, hogy a kriptobányászat térnyerése tovább fokozza a napelemek és az emelkedő fogyasztás miatt amúgy is jelentős terhelés alatt álló villamosenergia-hálózat kihívásait. 2023-ban Texasban egy bitcoinbányász-vállalkozás több mint 31 millió dollár jóváírást kapott azért, hogy csökkentse villamosenergia-felhasználását egy hőhullám idején, amikor a klímaberendezések miatt a rendszerterhelés alaposan megugrott. A rövid életű amerikai kormányzati vizsgálatot hasonló megfontolások motiválták.

A bitcoinbányászat energiafelhasználása nagyban függ a bitcoin aktuális árfolyamától is. A magasabb árfolyam értelemszerűen erőteljesebben ösztönzi a bányászati tevékenységet, ami növekvő áramigényt eredményez. Ez különösen azokban az időszakokban járhat kritikus hatásokkal a villamosenergia-rendszerre nézve, amikor annak terhelése a fogyasztói igények erősödése miatt eleve magasabb, például a nyári hőhullámok vagy a téli hideghullámok idején.

Így volt ez 2024 elején is. Ekkor, miközben a bitcoin árfolyam-emelkedése következtében érdemben nőtt a kapcsolódó villamosenergia-igény, az Egyesült Államok középső területein egy hideghullám szintén megdobta az áramfogyasztást. E két jelenség együttes hatása megnövekedett bizonytalansághoz vezethet a villamosenergia-piacokon, ami a rendszer működését és a fogyasztói árakat is befolyásoló keresletcsúcsokat idézhet elő – fogalmazott a vizsgálat engedélyezése mellett érvelve az Amerikai Energiaügyi Minisztérium (DOE).

Zöldülő kriptovilág

A kriptót kétféle bányászati eljárással lehet előállítani: a Proof of Work esetében „nyers” energiát kell számítási kapacitássá alakítani egy célszámítógépen ahhoz, hogy megkapjuk a blockot, míg a Proof of Stake esetében egyszerűen a blockchainen kell tárolni a coinokat, és a coinok mennyisége határozza meg azt, hogy ki mennyi további coint tud jutalmul kapni. Tehát a Proof of Stake jóval energiatakarékosabb módszer.

A bitcoin a Proof of Work rendszert alkalmazza, míg az Ethereum, a piaci kapitalizációja alapján a bitcoin után második legnépszerűbb kriptodeviza 2022-ben átállt a Proof of Stake rendszerre, amivel több mint 99,9%-kal csökkentette energiaigényét. Az alkalmazott előállítási módszertől függően tehát az egyes kriptodevizák előállításának energiaigénye jelentősen eltér egymástól.

A kriptodevizák teljes globális áramigényének mintegy 60–90%-a a bitcoinhoz fűződik, de léteznek ennél jóval zöldebb kriptoeszközök is, amelyek az energiahatékonyabb technológiának, a szén-dioxid-kibocsátás ellensúlyozásának vagy a megújuló energiaforrások fokozott használatának köszönhetően akár közel karbonsemlegesnek is tekinthetők (a jövőben pedig például a kvantumszámítógépek megjelenése mérsékelheti tovább az energiaigényt).

Jó hír, hogy a bitcoinbányászat már jóval több mint 50%-a megújuló energiával fedezi energiaszükségletét, és a tendencia várhatóan tovább fog erősödni a következő években. A kriptobányászok maguk is finanszíroznak új megújulóenergia-termelő beruházásokat, és több kriptodeviza-projekt is indult a megújulók életképességének növelése érdekében. Ilyen például a SolarCoin projekt, amely minden megtermelt megawattóra (MWh) napenergia előállításáért 1 SolarCoinnal jutalmazza a bányászokat egyúttal a napenergia térnyerését is ösztönözve, és ez a hatás más megújulókra, például a zöldhidrogénre is kiterjedhet.

Ezzel együtt a messze legjelentősebb kripto, a bitcoin és bányászata a klímahatásokat tekintve jobban hasonlít az olajhoz, mint az aranyhoz, miután minden egyes bitcoindollár megtermelése 35 cent globális éghajlati kárt okoz egy 2022-es tanulmány szerint. Az alternatív energiaellátási források biztosítása már csak azért is érdekében áll a kriptobányászoknak, mert az energiaárak befolyásolják a kriptodeviza teljesítményét is.

Így aztán a környezetvédelmi aggályok kezelésére irányuló nyomás egyre növekszik a bitcoin körül, és nemcsak környezetvédők, hanem vállalatok részéről is, amelyek egyre gyakrabban rendelkeznek olyan fenntarthatósági, illetve klímasemlegességi célokkal, amelyekkel a bitcoin környezeti hatásai sokak szerint összeegyeztethetetlenek.

A környezeti hatásokra tekintettel akadnak olyanok, akik a bitcoin betiltását sem tartanák elképzelhetetlennek, a kriptobányászatra vonatkozó célzott adó kivetése pedig az Egyesült Államok kormányának is szándékában áll (nem beszélve arról, hogy a kripto anonim és decentralizált jellege általában is kihívást jelent az adóztatás szempontjából). A kriptovilág ugyanakkor az energiafogyasztását felmérni hivatott vizsgálat megtorpedózásával is bizonyította, hogy messzemenőkig képes megvédeni érdekeit.

Kiemelt kép: canva

Bolygónk gazdag élővilágának megismerése, óvása és megőrzése kiemelt téma volt a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón. A Your Planet elnevezésű kiállításon az érdeklődők megtudhatták, hogy miként tehetnek lépéseket egy fenntarthatóbb élet felé, hogy ilyen módon részt vegyenek a természet védelmében.