Az X-generáció biztosan emlékszik még erre az aranyos magyar televíziós rajzfilmsorozatra, melyben izgalmas kalandokat éltek át a főszereplő pókok, valamint barátaik, a különféle vízi és szárazföldi élőlények. Utánajártunk, hogy valójában kik is ők!
Az 1975 és 1985 között készült kedves kis mesesorozat szereplői ugyanis egyáltalán nem kitalált lények, hanem a valóságban létező, hazánkban is megtalálható állatfajok.
A főszereplők
A címadó főszereplő vízipók a való életben egy búvárópók (Argyroneta aquatica), amely egész Európában elterjedt, ám a vizek szennyeződésének következtében egyre kevesebb van belőle. A hím 10–15 milliméter hosszú, a nőstény 8–9 milliméteres, fejtora sötétbarna, potroha szürke. A hímeknek csak a fejtor hasi oldalát borítja levegőréteg, a nőstényeknek a potrohát is.
A pók egész életét a víz alatt éli, ahol létrehoz egy tágas harangot, melyet levegővel tölt meg. Finom, kettős szőrzete segítségével szállítja a harangba a víz felszínéről a friss levegőbuborékokat, ahogyan ezt a rajzfilmben is láthatjuk.
Vízipók legjobb barátja a keresztespók, aki a keresztespókfélék családjába tartozik, és valószínűleg egy koronás keresztespók (Araneus diadematus). Nagytestű pókfaj, a nőstény akár 1,5–2 centiméteresre is megnőhet, a hím viszont jelentősen kisebb nála. Európában mindenhol elterjedt, kertekben, réteken, cserjéken, fák között találkozhatunk vele, ahogy a hálója közepén ülve várja áldozatait.
Kapcsolódó bejegyzések
Bikapók, a vérbeli ragadozó
A különleges külsejű, alapvetően rejtőzködő, de fájdalmas csípésű bikapókokból itthon is többféle él.
A vízi élővilág karakterei
A számos vízi élőlény közül a pókok jóbarátai a különböző vízicsigák, mint például a csúcsos házzal és hosszabb tapogatókkal rendelkező fülescsiga, aki minden bizonnyal a közönséges vízicsiga (Bithynia tentaculata) egyik képviselője. A kék, a rózsaszín és a barna vízicsigák esetében nehezebb a beazonosítás, ők lehetnek például éles csigák (Planorbis planorbis), gombcsigák (Segmentina nitida), pogácsacsigák (Bathyomphalus contortus), rácsos tányércsigák (Gyraulus albus), nagy tányércsigák (Planorbarius corneus).
Fotó: Canva
A vízibogarak közül megjelenik a közönséges óriáscsíbor (Hydrophilus piceus) alias Csíbor bácsi, a hátónúszó család formájában a hátonúszó poloska (Notonecta glauca), melyet fájdalmas csípése miatt víziméhnek is hívnak, a molnárkák által megszemélyesített tavi molnárpoloska (Gerris lacustris), a vízibolhák vagy más néven ágascsápú rákok (Cladocera).
Találkozhatunk még Rák apó személyében a folyami rákkal (Astacus astacus), valamint az ászkarákkal, a kandicsrákkal, árvaszúnyoglárvával, szitakötővel, valamint a lepkékkel rokon tegzesekkel (Trichoptera) is, melynek lárvái és bábjai egy tegez formájú lakócsőben a vízben élnek.
Kapcsolódó bejegyzések
Nünüke, a kedves nevű tehénke
A nünüke egy látványos, nagy méretű bogár, amellyel tavasztól találkozhatunk a természetben.
Szárazföldi élőlények
A gazdag vízi élővilág mellett a szárazföldön lakó pókok, rovarok és kétéltűek is bemutatkoznak. Találkozhatunk például a nádi állaspókkal (Tetragnatha striata), a sárga színű viráglakó karolópókkal, a nagy hőscincérrel (Cerambyx cerdo) és a fekete vagy barna gyalogcincérrel, a szentjánosbogárral, az ormányosbogárral, gilisztával és beporzókkal (darazsakkal, méhekkel és dongóval), a vicces nevű nünükével, sáskával és szöcskével, hangyákkal, éti- és orsócsigával, orrszarvú bogárral, imádkozó sáskával és még sok más hasznos élőlénnyel.
Kiemelt kép: Canva
