A higannyal szennyezett folyók és tavak közelében élő pókok átadhatják a szennyezést a szárazföldi állatoknak, ezért jó indikátorai a szennyezésnek.
A higanyszennyezés komoly környezeti probléma, amelyet a higany ökoszisztémákba történő bejutása okoz. Ez általában ipari folyamatok, bányászat következtében történhet. Amikor a higany a vízbe kerül, a mikroorganizmusok egy mérgezőbb formává alakítják át: metil-higannyá, amelynek szintje a szervezetben a táplálékláncban felfelé haladva növekszik. A higany mérgező az emberekre és a vadon élő állatokra, felhalmozódhat a szervezetekben, ami egészségügyi problémákhoz vezethet; káros hatással lehet az idegrendszerre, az emésztőrendszerre és az immunrendszerre.
Minél feljebb áll egy ragadozó a táplálékláncban, annál több méreganyag halmozódik fel a szervezetében.
Kapcsolódó bejegyzések
Jelentősen visszaszorulnak a hasznos pókok a mezőgazdasági területeken
A hasznos pókok mezőgazdasági területeken tapasztalható jelentős visszaszorulására hívják fel a figyelmet az ELKH kutatói.
A kifejlett vízi rovarok madarak, denevérek, kétéltűek vagy pókok táplálékává válhatnak. A parti pókok étrendjébe tartoznak a ragadozó szitakötők, amelyek lárva és kifejlett formában elsősorban más vízi állatokkal táplálkoznak. Ha azonban a szitakötők higannyal szennyezett vizekben élnek, átadhatják ezt a veszélyes fémet a velük táplálkozó pókfajoknak.
Kapcsolódó bejegyzések
Bikapók, a vérbeli ragadozó
Magyarországon élő bikapókok.
Az Environmental Sciences & Technology Letters című folyóirat cikkéből kiderül, hogy a tudósok egyre inkább felismerik, hogy a tavak partján és a folyómedrek közelében élő pókok potenciális kapcsolatot jelentenek a vízszennyezés és főként a szárazföldi élőlények, például a madarak, kétéltűek, valamint a halak és a vízben élő állatok között.
A szennyező anyagok vízi ökoszisztémákból a szárazföldi ökoszisztémákba történő átvitele gyakran figyelmen kívül hagyott expozíciós útvonal, amely növelheti a vadon élő állatok egészségügyi kockázatát, ami rávilágít a szennyezett vizekből kikerülő vízi rovarokat fogyasztó állatok megfigyelésének szükségességére – magyarázták a szerzők.
Kapcsolódó bejegyzések
Édesvízi élővilág – Mit tehetünk azért, hogy megőrizzük a vizek tisztaságát?
Az édesvízi ökoszisztémák biológiai sokfélesége gyorsan fogyatkozik. Mit tehetünk a vizek védelmének érdekében?
E jelenség jobb megértése érdekében a kutatók az észak-amerikai Nagy-tavak egyik tagjánál, a Felső-tavi mellékfolyó közelében gyűjtöttek össze élő pókokat, és ezekről a helyekről származó üledéket, továbbá szitakötőlárvákat és sárga sügéreket használtak a vizsgálathoz. Ezután azonosították és megmérték a higanyszennyezés forrásait, köztük az ipari szennyvizet, az esővizet és a talajvizet. Az elemzés kimutatta, hogy az üledékben lévő higany eredete azonos volt a vízi táplálékláncban a vizes élőhelyeken és a tározó partján.
Kapcsolódó bejegyzések
Darázspók: a konyhakertek gyakori lakója, akitől sokakat kitör a frász
Megvan az, mikor kimész a kertbe, hogy szedj egy-két zöldséget a reggelihez, majd a növények közt egy akkora sárga-fekete csíkos pók fogad, amilyen – fogadni mertél volna – csak Ausztráliában van? Pedig a jószág hazánkban őshonos. Hölgyeim és Uraim, ismerjék meg a darázspókot!
Amikor az üledék magasabb ipari higanytartalmat mutatott, ugyanez volt igaz a vizsgált szitakötőlárvák, pókok és sárga sügérek szöveteire is. Eszerint a pókok jelezhetik, hogy a higanyszennyező anyagok hogyan jutnak el a vízi környezetből a szárazföldre. Az ilyen pókok megfigyelése új megvilágításba helyezheti a higanyszennyezés forrásait, és segíthet a higanytartalmú anyagok kibocsátására és felelős ártalmatlanítására.
