A Bibliában leírt nyolcadik csapás egy addig soha nem látott sáskajárás, amikor is a rovarok mindent felfaltak, amit a jégeső nem pusztított el. De vajon tényleg isteni büntetés áll a jelenség hátterében?
Nem minden sáskafaj verődik tömegbe
Eurázsiában és Afrikában a keleti vándorsáska (Locusta migratoria) és az egyiptomi vándorsáska (Schistocerca gregaria) esetében jellemző a tömeges megjelenés, Ausztráliában a Chortoicetes terminifera és az Austroicetes cruciata, Dél-Amerikában a Schistocerca cancellata fajok okozzák a legtöbb problémát. Hazánkban a marokkói sáska (Dociostaurus maroccanus) és az olasz sáska (Calliptamus italicus) esetében írtak le gradációs (túlszaporodás) jelenségeket.
Kapcsolódó bejegyzések
Szöcske, sáska, tücsök – Te meg tudod különböztetni őket?
Nem véletlenül keverjük a szöcskét, a sáskát és a tücsköt, hiszen egy felületes szemrevételezés alapján valóban rendkívül hasonlónak tűnhetnek.
Egy feromon a bűnös
A Kínai Tudományos Akadémia szerint egy feromon, azaz egy kémiai vegyület miatt rendeződnek óriási rajokba az egyébként magányosan éldegélő sáskák. A keleti vándorsáska esetében ez a vegyület a „4-vinil-aniszol”. Ez az illatanyag mind a hím, mind a nőstény növendék és kifejlett sáskákat ráveszi arra, hogy a magány helyett a társas életet válasszák. Ráadásul minél több sáska van egy helyen, annál nagyobb a szóban forgó feromon mennyisége, aminek köszönhetően rövidesen hatalmas, rettentő pusztításra képes tömeg alakulhat ki.
Fotó: Canva
Óriási pusztításra képesek
Egy sáska naponta körülbelül a testsúlyával egyenlő, azaz 2 gramm növényt fogyaszt el. Egy átlagos sáskarajt négyzetkilométerenként 40–80 millió egyed alkot, amelyek egy nap alatt annyi élelmet képesek felfalni, mint 35 ezer ember összesen. Emellett a raj repülve igen nagy távolságokat is megtesz, így nagyon gyorsan nagy területet bejár. És bár egy sáska élettartama 6–9 hónap, a generációváltásnak köszönhetően egyes sáskajárások akár 6–7 évig is eltarthatnak, hatalmas károkat okozva a mezőgazdaságban és az élelmiszer-ellátásban.
A 2020-as sáskajárás
Amíg a világ a koronavírussal volt elfoglalva, addig Kelet-Afrika és India egyes részein hatalmas sáskajárás tombolt, ami a klímaváltozás nyomán felmelegedő Indiai-óceán miatti esős időjárásnak volt köszönhető. Az első hullám év elején zajlott Kelet-Afrikában, és olyan pusztítást végzett, amilyenre már 70 éve nem volt példa. Az invázió Indiát májusban érte el, tovább súlyosbítva a karantén okozta válságos helyzetet.
Kapcsolódó bejegyzések
Imádkozó sáska – Minél többet tudsz meg róla, annál bizarrabb!
Az imádkozó sáskával kapcsolatban magabiztosan kijelenthető, hogy nem lesz a rovarundorral küzdő emberek kedvenc állata.
Sáskajárások Magyarországon
A legrégibb hazai feljegyzések 1084-ből, majd a tatárjárás utánról, 1242-ből valók. Ezeken kívül csaknem minden évszázadban voltak súlyos sáskajárások az országban, a 20. század második felétől azonban radikálisan lecsökkent ezek gyakorisága. Az elmúlt két év meleg időjárása sajnos ismét igencsak kedvezett a sáskák szaporodásának, idén nyáron is többször jelentették az olasz sáska fokozott jelenlétét és károkozását Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyékből.
Kiemelt kép: Canva
