Napjainkban rengeteg kozmetikumot, test- és hajápolási terméket használunk, hogy megőrizzük a szépségünket. A közösségi médiában terjedő 5–7 lépéses haj- és bőrápolási rutinok is azt sulykolják belénk, hogy ehhez sok-sok termékre van szükségünk. Azonban tisztában vagyunk-e azzal, hogy mit tartalmaz(hat)nak ezek a kemikáliák? Vajon milyen hatással vannak ezek az egészségünkre és a környezetünkre? Egyáltalán, szükségünk van ennyi termékre?

Központban a parabének

Számos olyan anyag létezik a máig forgalomban lévő kozmetikumokban, amelyek káros hatással lehetnek a szervezetünkre vagy a környezetünkre. Hiszen a bőrünkön át felszívódnak, így fejtik ki hatásukat, illetve a bőrünkről lemosva őket a szennyvízcsatornákban végzik. A szennyvizet meg lehet tisztítani, de csak egy bizonyos szintig. A mikroműanyagokat, a hormonokat, amelyek a fogamzásgátlókkal kerülhetnek a szennyvízbe, és egyéb gyógyszermolekulákat, például az antibiotikum-maradványokat a jelenlegi technológiákkal még nem tudják elég hatékonyan eltávolítani, így belekerülhetnek az élővizeinkbe.

Kapcsolódó bejegyzések

Már a magyar folyókban is ott a mikroműanyag, de mi a helyzet a csapvízzel?

A mikroműanyagokról tudjuk, hogy már szinte a bolygó össze pontjára eljutottak, de vajon mi a helyzet Magyarországon?

Ebben a cikkben a parabénekre fektetjük a hangsúlyt, amelyekről alig lehet több információt hallani annál, minthogy rosszak. De miért? Mire figyeljünk? Honnan tudhatjuk, hogy egy termék tartalmaz-e parabéneket, és mit választhatunk az ilyen termékek helyett?

Mik azok a parabének?

A parabének észtermolekulák, amelyek a kozmetikumok 75–90%-ban megtalálhatók, általában 0,01–0,3%-os arányban [1]. Tartósítószerként alkalmazzák őket, mert képesek meggátolni a gombák és a mikrobák szaporodását, azonban számos mellékhatásuk is lehet.

A leggyakrabban alkalmazott parabének a metil-parabén (MP), az etil-parabén (EP), a propil-parabén (PP) és a butil-parabén (BP). Ezek azért örvendenek ilyen nagy népszerűségnek, mert amellett, hogy széles antimikrobiális hatásuk van, íztelenek, szagtalanok, és nem színezik meg a termékeket [2].

Mi a probléma velük?

A fentiekben láthattuk a parabének számos jó tulajdonságát, hiszen tartósító hatásuknak köszönhetően a kozmetikumok (amelyek sokszor nagy arányban tartalmaznak vizet) nem fertőződnek be, így a patogén baktériumok, mint például az E-coli nem képesek minket megbetegíteni.

Kapcsolódó bejegyzések

Fenntartható-e a szépség?

Szükség van-e egyáltalán szépségápolásra, vagy elég, ha egészségesen élünk? Mutatunk pár fenntartható szépészeti trükköt!

A parabének gyorsan felszívódnak a bőrön keresztül, így könnyedén bejutnak a szervezetbe. Egy tanulmány szerint aggodalomra ad okot, hogy károsíthatják az endokrin rendszert. Ha pedig valakinek sérült a bőre, akkor a parabénekkel való érintkezés érzékenységet válthat ki [3]. Nem teljesen tisztázott az összefüggés, de a parabéntartalmú dezodorokat kapcsolatba hozták a mellrákkal is [4].

A Wikipédia szerint az endokrinológia a belső elválasztású mirigyek – leginkább a pajzsmirigy, a mellékpajzsmirigyek, a mellékvese, a hasnyálmirigy – működésének élettanával, ezek betegségeivel foglalkozik. A hormonzavarok kezelése az endokrinológus szakorvos feladata.

Félni kell tőlük?

A parabének mennyiségét korlátozzák a kozmetikumokban, így ezek olyan kis mennyiségben találhatók meg bennük, hogy önmagukban nem szabad, hogy kárt okozzanak. De érdemes kerülni több olyan kozmetikum egyidejű használatát, amelyek parabént tartalmaznak tartósítószerként. Nemcsak a kozmetikumokban, hanem az élelmiszerekben és a gyógyszerekben is megtalálhatók, azonban a legnagyobb mennyiségben az előbbivel jutnak a szervezetbe. Így nem javasolt sok lépésből álló bőrápolási rutint alkalmazni, amennyiben a használt termékek parabént tartalmaznak, mert könnyen túlléphetjük a tolerálható dózist.

Honnan tudjuk, hogy egy termékben parabén található?

Amennyiben kozmetikai terméket vásárolunk, fontos megnézni a címkén található összetevőket, azaz az INCI-listát (International Nomenclature of Cosmetic Ingredients). Itt a gyártónak kötelező feltüntetnie, hogy a termékben milyen anyagok vannak. Az összetevők mennyiségük szerint csökkenő sorrendben jelennek meg, elsőként tehát azok, amelyeket a legnagyobb arányban tartalmazza az adott termék (a legelső a legtöbb esetben a víz, amely „aqua”-ként olvasható), majd sorban jön a többi anyag. A parabének, mivel kis mennyiségben hozzáadott tartósítószerek, biztosan a lista végén lesznek: Methylparaben, Ethylparaben, Propylparaben, Butylparaben.

Mit tehetünk, ha szeretnénk elkerülni a parabéneket?

Nagyon egyszerű a megoldás: válasszunk parabénmentes termékeket! A legtöbb esetben ezt feltüntetik a címkén „Paraben free” vagy „0% paraben” felirattal, de ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, még mindig elolvashatjuk az összetevők listáját, amely általában az online rendelhető termékek esetében is elérhető.

Biztos megoldás a natúrkozmetikumok használata, hiszen ezek másfajta tartósítószereket tartalmaznak, mint például: Benzyl Alcohol (benzil-alkohol), Benzoic acid (benzoe-sav, E-210), Sorbic acid (szorbinsav E-200). Előbbi megtalálható gyümölcsökben és teákban, illetve az ilang-ilang, a jázmin és a sztóraxfa természetes alkotóeleme. „A The Soil Association által organikus kozmetikumokban való használatra jóváhagyott tartósítószer.” – írják a Lush oldalán a benzil-alkoholról. Fontos tudni, hogy az Európai Bizottság potenciális allergénnek ítélte.

Érdekesség, hogy régen sóval, ecettel és illóolajokkal tartósították a kozmetikumokat (illetve számos ételt is).

Összefoglalás

Végezetül levonhatjuk a konklúziót: nem kell sikítva menekülni a parabéntartalmú termékek elől, mert ezek csak kis mennyiségben tartalmazzák a szóban forgó tartósítószert. De ha szeretnénk biztosra menni, vagyis az egyelőre még csak feltételezett betegségkárosító hatásukat kikerülni, akkor ideje átállni a natúrkozmetikumokra, amelyek nemcsak ránk, hanem a környezetünkre sem ártalmasak.

[1]      R. Winter, A consumer’s dictionary of cosmetic ingredients: complete information about the harmful and desirable ingredients found in cosmetics and cosmeceuticals. Harmony, 2009.

[2]      N. Cabaleiro, I. De La Calle, C. Bendicho, and I. Lavilla, “An overview of sample preparation for the determination of parabens in cosmetics,” TrAC Trends Anal. Chem., vol. 57, pp. 34–46, 2014.

[3]      J. Boberg, C. Taxvig, S. Christiansen, and U. Hass, “Possible endocrine disrupting effects of parabens and their metabolites,” Reprod. Toxicol., vol. 30, no. 2, pp. 301–312, 2010.

[4]      P. W. Harvey and D. J. Everett, “Parabens detection in different zones of the human breast: consideration of source and implications of findings,” Journal of Applied Toxicology, vol. 32, no. 5. Wiley Online Library, pp. 305–309, 2012.

Kiemelt kép: canva