A szárítón lengedező ruhák látványa már gyerekkorunkban is a tisztaságot juttatta eszünkbe. A mosás minden háztartásban előkelő helyet foglal el a házimunkák között. De mint minden, amihez vegyszereket és vizet használunk, a környezetünkre is hatással van. Felmerül tehát a kérdés: miért környezetszennyező a mosás, és miként tehetjük zöldebbé?
Ha a hétköznapi életben szeretnénk tenni a környezetünkért, a házimunkák megreformálása remek lehetőség. A fenntartható háztartás pedig ma már nem csak egy álom. Egyre több környezetbarát alternatíva jelenik meg az olyan mindennapos feladatokhoz is, mint a mosás.
Ahhoz, hogy lássuk, miért fontos a hétköznapi teendők átalakítása, azt is értenünk kell, miért ártalmas, ha nem tudunk, vagy nem akarunk, változtatni.
Vegyszerek: a környezetbarát mosás legnagyobb ellenségei
Ami egyszerűbb, az legtöbbször a környezetünknek is jobb. Ez sajnos a mosás során használt vegyszerekről nem mondható el. Vajon milyen árat fizetünk a vakítóan fehér lepedőkért, az 5 méterről érezhető öblítő illatáért, vagy a csodálatosan pihepuha pulóverekért?
A mosószerekben és öblítőkben lévő anyagok a vízbe jutva olyan változásokat idézhetnek elő, amely nem csak az élővizekre, hanem ránk is hatással vannak. Allergiás tünetek, irritáció, viszkető bőr: könnyen előfordulhat, hogy te is találkoztál már ezek valamelyikével.
Az oka pedig az a rengeteg adalékanyag, amelyből egy-egy illatos, rózsaszínű mosószer és öblítő áll. Mert minél több rész alkotja a kedvenc mosószerünket, annál nagyobb gondot okozhat ez az élő szervezetekben.
A legnagyobb probléma velük, hogy olyan nem lebomló anyagokat tartalmaznak, amelyek a vízbe, földbe és később az élő szervezetekbe jutva beépülnek, és később a mi szervezetünkbe is visszakerülhetnek.
Ezeknél az anyagoknál a szennyvíztisztítás sem hoz megváltást, hiszen van, amit nem tudnak kiszűrni a telepekre bekerülő szennyvízből. A biológiai tisztítás során főként a szerves anyagokat tudják kiszűrni a vízből, a vegyszereket sok esetben nem. Ezek aztán szépen visszacsorognak a földbe és az élővizekbe.
Foszfátok: mi a gond velük?
Az egyik problémaforrást a foszfátok jelentik. Az élővizekbe kerülve ugyanis algásodást idéznek elő, amely lecsökkenti a vízben lévő oxigént. Ez főként a vizekben élő más élőlényekre, halakra, egyéb növényekre van rossz hatással.
Mivel a szennyvíztisztítás során a káros anyagok kb. kétharmada távolítható el, ezért a maradék újabb terhelést jelent a vízben élő szervezetek számára.
A foszfát az eredményesebb mosás miatt került a mosószerekbe. Habár az Európai Unió 2013-ban korlátozta a használatukat, számos tisztítószerben még így is nagy mennyiségű foszfát van.
Felületaktív anyagok: mi bajt okozhatnak?
Miért is mosunk? A ragaszkodóbb és durvább szennyeződések kiiktatása miatt. Ehhez azonban további vegyszerekre van szükség, ugyanis minél erőteljesebb egy folt, annál nehezebb kiszedni. Itt jönnek képbe a felületaktív anyagok: ezek csökkentik a feszültséget a zsírok, olajok és a víz között, így remekül eltávolítják a komolyabb szennyeződéseket is.
Azt azonban tudni kell, hogy ezek mérgezőek az állat-és növényvilágra. A halak és vízi állatok nyálkás réteggel védekeznek a baktériumok és a vízben élő paraziták ellen. A felületaktív szerek pedig pont ezt a nyálkás réteget teszik tönkre, így a vízi állatok sokkal könnyebben megfertőzödnek.
Másrészről pedig a felületi feszültség csökkentése miatt egyéb káros anyagok könnyebben bejuthatnak a szervezetükbe, ami a szaporodási képességük csökkenéséhez is vezet.
Enzimek: elképesztő mennyiségű adalékanyag
A mosószerek és öblítők rengeteg anyagból állnak össze. Proteázok, celulázok, lipázok, amilázok, csak, hogy néhányat említsünk a sok sok összetevő közül. Ezek az enzimek tudják a dolgukat, és a foltot okozó anyag jellege alapján eldöntik, melyikükre van szükség a mosás során. Ezeket nevezik „intelligens mosószernek”, hiszen csak azok az anyagok lépnek kapcsolatba a ruhán lévő folttal, amelyekre éppen szükség van.
Igen ám, de a többi enzim a vízbe kerül, jó esetben csak a szennyvíztisztításig jut, majd az élővizekbe. Ott pedig elkezdik lebontó munkásságukat olyan szervezetekben is, amelyekben semmi keresnivalójuk nem lenne.
Csomagolás: komoly érv a zöld mosás mellett
Ezt talán már ki sem kellene fejtenem, de a mosószerek csomagolása javarészt nem a szelektívben végzi. Gondoljunk csak a műanyag zacskós mosószerekre, vagy azokra a flakonokra, amelyek jelzése alapján elfelejthetjük a szelektívezést.
Ezek a műanyagok szintén a természetben kötnek majd ki, és válnak szép lassan mikroműanyagokká.
Energia és víz: mennyit eszik a mosógép?
A mosás hőfoka és a mosógép energiafogyasztása sem mindegy. Egy új mosógép 220 mosást nézve 150-200 kilowattórát és 7,3-10 köbméter vizet eszik meg. Akár ki is számolhatod, mennyi energiát fogyaszt a mosógéped a mosások során.
Egyértelmű, hogy ha energiatakarékosabb mosógépet választunk, az kevesebbet is fogyaszt majd. De ezen a téren sem árt résen lenni: már olyan sok + jelzést használtak a gyártók, hogy a jelzéseket leszabályozták, és átalakították.
Hasonló a helyzet a vízfogyasztással is: a korszerűbb gépek sokszor kevesebbet fogyasztanak (akár meg is felezhetjük a vízfogyasztást). Míg egy régi mosógép akár 100 liter fölötti vízfogyasztást is magáénak tudhat, addig egy modern gép ezt megteszi 50 liter körüli mennyiségből.
Tehát vásárlás során ne dőlj be mindennek, de ha teheted, válaszd a korszerűbb terméket, hiszen a gyártókat is szabályok kötik.
Jogosan merül fel a kérdés: ha a mosás ennyire környezetszennyező, mégis mivel varázsolhatjuk tisztává a ruháinkat? Következő cikkünkben erre keressük a választ!
