November közepén egy új lakossági villamosenergia tarifatípust hoz létre az Energiahivatal, és ez a kulcsfontosságú döntés kinyitja majd az ajtót a merev lakossági rezsicsökkentési rendszer átalakítása előtt – derült ki a Portfolio minapi Energy Investment Forum konferenciáján.
Ez azért lesz jelentős lépés, mert a most bruttó 36 forint körüli rezsivédett áramárból a legnagyobb tételnek, a 23,4 forint körüli rendszerhasználati díjaknak a megváltoztatását teszi lehetővé, ami várhatóan 2026-tól akár húsba vágó pénzügyi következményekkel is járhat több százezer háztartás számára.
A fő cél ezeknek a díjaknak a mozgatásával az, hogy rávegyék az érintett kört az együttműködésre, azaz arra, hogy minél inkább napközben fogyasszanak villamosenergiát, amikor az egyébként is bőségesen és viszonylag olcsón áll rendelkezésre a naperőművek túltermelése miatt. Az ösztönzés további fontos eszköze lehet majd az, hogy a most 5 forintos energiadíj, azaz az elektron ára, is nagyot változhat napon belül akár 15 percenként, a piaci viszonyok függvényében. Az új tarifák részletszabályairól november 16-án hoz döntést a MEKH.
Mit jelent az új kisfeszültségű lakossági tarifa a gyakorlatban?
A fenti idézetek összességében nagy változást jelentenek több százezer lakossági, illetve mikro- és kisvállalati fogyasztónak, mert a 36 forint körüli rezsivédett áramárból a legnagyobb, 23,4 forintos rendszerhasználati díjtétel megváltoztatásának a lehetősége fog kinyílni, igaz nem 2025-től, hanem várhatóan 2026-tól.
Ennek oka, hogy az Energiahivatal az új tarifaciklus első évében csak beemeli a lehetőségek közé a KIF 4. tarifát, aztán várhatóan csak a rákövetkező évtől kezdi mozgatni az árakat, hogy azzal a fogyasztás időzítését is mozgatni tudja. Így tehát 2025-ben még várhatóan továbbra is nulla forinttal szerepel majd a KIF 4-es tarifában a teljesítménydíj (lásd alábbi táblázat), és a három zónaidőben nem lesz különbség a forgalmi díjakban, és ezek szintje megegyezhet a mostanival.
A gyakorlatban tehát az érintett lakossági, és mikrovállalati kör 2025-ben még nem érzékel változást a KIF 4-es tarifa áraiban, de elkezdhet számolni, hogy a tudatosabb, napközbeni órákra áthelyezett áramfogyasztás milyen előnyökkel járhatna, illetve megfordítva: milyen súlyú pénzügyi következményekkel jár, ha 2026-tól sem változtat a fogyasztási szokásain.
Kik a főbb érintettek?
A több százezer potenciális lakossági érintett úgy jön össze, hogy a profilos felhasználású (KIF 1. tarifa), A1-es díjszabású körbe tartozik az összes kisfeszültségen vételező fogyasztó háromnegyede, ami jóval több, mint 5 millió fogyasztási helyet jelent. Közülük viszont a változás csak azokat érinti, akiknél felszerelnek okosmérőt, és ahogy fent láttuk: ez év végéig közel 800 ezer darabra nő, és 2030-ig legalább 1 millió ilyen okos eszközt tervez telepíteni a kormány.
Nagyon nem lesz mindegy, hogy mikor fogyasztunk áramot
A fentiek egyértelműen afelé mutatnak, hogy a különböző villamos berendezések használatát (pl. légkondicionáló, elektromos tűzhely, mosás, elektromos autótöltés) érdemes egyre inkább a napközbeni órákra terelni, amikor a naperőművek sok esetben túltermelést okoznak a rendszerben, és alacsony az áram ára.
Forrás és teljes cikk: portfolio.hu
Kiemelt kép: Canva