Ez a teljesen magától értetődő, évszázadokig elidegeníthetetlennek tűnő jog az elmúlt 20 évben szinte köddé vált. A probléma tarthatatlanságát egyre inkább felfedezik a döntéshozók is, így a helyzet hamarosan változhat.
A qubit hosszú, példákkal megtűzdelt cikkben tekinti át az angolul right to repair-nek nevezett joghoz fűződő fejleményeket. Ez az, ami kisebb részben az eszközeink elektronikájának bonyolultabbá válásával, nagyobb részben a gyártók tisztességtelen hozzáállásával sokban csorbult.
Míg egykor a készülékekhez azok kapcsolási rajzát is mellékelték, de legalábbis a független szervizekben is rendelkezésre álltak a megfelelő információk, és be lehetett szerezni a megfelelő alkatrészeket, addig ma legtöbb esetben eszközeinket csak a szakszervizek tudják javítani. Ebből kifolyólag pedig általában méregdrága a javíttatás.
Ezért is döntünk sokan úgy, hogy javítás helyett inkább új készüléket vásárolunk. Ez azonban nem a legfenntarthatóbb viselkedés, de legyünk tisztában vele, hogy erről a gyártók tehetnek elsősorban.
A tervezett elavulásról már mi is írtunk, ez egészült ki az elmúlt két évtizedben olyan szoftveres megoldásokkal, melyek lekorlátozzák a készülékek javíthatóságát. Ezeket legtöbbször csak a hivatalos márkaszerviz tudja feloldani, így más nem is javíthatja. A gyártók sokszor arra hivatkoznak, hogy ha nem a márkaszervizben történik a javítás, azzal az ő szerzői jogaik sérülnek.
Ezt a problémát orvosolhatják a közeljövőben megvalósuló szabályozások és törvények, például az Egyesült Királyságban, ahol már nyáron elfogadhatják azt a javaslatot, mely a right to repair-t célozza. Az Európai Bizottság egy tavalyi, a körforgásos gazdaságról szóló dokumentumban szintén kitért arra, hogy 2021-ben több termékcsoport esetében is bővíteni fogja a javításhoz fűződő jogokat.