Lassan már minden termékben találunk pálmaolajat az állati takarmányoktól kezdve, az élelmiszereken át a kozmetikai cikkekig. Tulajdonképpen csodaszer, hiszen minden termékben fel lehet használni, javítja például az édességek állagát, a készételek textúráját, vagy épp növeli eltarthatósági idejüket. Ha e cikk olvasásakor már túl vagy egy zuhanyzáson, esetleg a reggeliden is, akkor szinte biztos, hogy ma már használtál pálmaolajat.
A BBC szerint a fogyasztók által használt termékek több mint 50%-a tartalmaz pálmaolajat, tehát nagyjából mindenütt megtalálható körülöttünk. Az elképesztő mértékű – 85%-ban Malajziában és Indonéziában megvalósuló – termelésnek és a növény tulajdonságainak köszönhetően az ára megfelelően alacsony.
Kapcsolódó bejegyzések
A pálmaolaj újabb sötét oldala
A pálmaolaj-termelés a dél-kelet-ázsiai esőerdők egyik legnagyobb ellensége, mert az ültetvények miatt nagy ütemben irtják az erdőket. Ráadásul nem csak a természetet, az embereket is kizsákmányolják a termelők.
A fenntartható és megfizethető alternatívák megtalálása szinte lehetetlennek tűnik, de vajon tényleg nincsenek ilyenek?
Miért kell más a pálmaolaj helyett?
Arról már többször írtunk, hogy a pálmaolaj-termelés katasztrofális hatású a környezet számára. Valószínűleg a legtöbb olvasó találkozott már ilyen hírekkel az elmúlt években. A nagy hasznot hozó növényt olyan területeken termesztik, amelyeket az esőerdők és azok élővilága elől vettek el.
Az erdők kiirtásával gyakran a helyi őslakos közösségek is elvándorlásra kényszerülnek. Ahogy a Hajas Bence kollégám által bemutatott „Tényleg zöld?” című könyvben írják, az ültetvények miatt nem csak erdőirtás folyik. Hatalmas tőzeglápokat is lecsapolnak, amelyeket a világ legnagyobb szénelnyelőiként tartunk számon, ezért tönkretételük hatalmas mennyiségű szén-dioxid felszabadulásával jár.
Kapcsolódó bejegyzések
Georgina Wilson-Powell – Tényleg zöld? (könyvajánló)
Georgina Wilson-Powell – Tényleg zöld? könyve 143 trükköt hoz, amivel zöldebbé tehetjük a hétköznapjainkat.
A termelés pedig folyamatosan és nagy mértékben növekszik. Míg 2018-ban 77 millió tonna pálmaolajat állítottak elő, addig 2024-re 107,6 millióra nőhet ez az adat. Eközben csak Indonéziában 2001 és 2018 között 25,6 millió hektáron irtották ki az erdőt, hogy ott ültetvényeket hozzanak létre. Ez nagyjából akkora terület, mint amekkorán Új-Zéland fekszik. A probléma tehát ismert, mégis úgy tűnik, hogy semmi nem változik.
Mik lehetnek a pálmaolaj alternatívái?
Az egyik megközelítés az, hogy olyan növényi olajokat próbálunk keresni, amelyek alkalmazásával hasonló tulajdonságú termékeket állíthatunk elő, mint a pálmaolajjal. Sokan törekednek arra, hogy megfelelő helyettesítő anyagot használjanak.
Ilyen lehet például a nálunk elsősorban kozmetikai cikkekben feltűnő sheavaj, melyet sok helyen étkezésre is használnak, de kísérleteznek többek közt a jojoba-, a kókusz-, a búzacsíra- vagy a jatrophaolajjal is. Ezeknek az olajoknak az előállítási költsége azonban összehasonlíthatatlanul nagyobb, miközben a pálmaolajnál jóval kisebb mennyiségben állíthatók elő.
A helyettesítő anyagok keresésének másik nagy problémája az alternatívák helyigénye. Például a repce- és a napraforgóolaj – tulajdonságaik alapján – ugyancsak megfelelőek lehetnének, de termelésükhöz nagy földterületekre és hatalmas mennyiségű vízre van szükség. Előállításuk is hosszabb időbe telik, és több erőforrást igényel, mint a pálmaolajé.
Vannak, akik nagy reményeket fűznek az alga alapú olajokhoz. A Chlorella alga például remek helyettesítő lehetne, azonban termeléséhez rengeteg cukorra van szükség, melyet fenntartható forrásból ugyancsak nehezen lehet biztosítani. Ennek megfelelően az így előállított olajnak a költségei is az egekbe szöknek.
Lehetséges alternatíva
Nemrégiben számoltunk be egy 4 évig tartó kutatásról, amely azt az eredményt hozta, hogy az ültetvények területének további növelése nélkül is lényegesen nagyobb hozamot lehetne elérni.
A kutatók szerint elsősorban a kisebb területen termesztő gazdák azok, akik helyes agronómiai gyakorlatok elsajátításával és alkalmazásával jelentősen növelhetnék a termelést. Ha például Indonéziában mindenki megfelelő mezőgazdasági módszerekkel termelné a pálmaolajat, további fák kivágása nélkül is 68%-kal lehetne növelni a hozamot.
Mi az, amit te tehetsz?
Sajnos úgy tűnik, hogy a pálmaolaj olyan alapanyag, amely gazdaságosan szinte egyáltalán nem helyettesíthető. Ez azonban nem kell, hogy eltántorítson bennünket, hiszen amit nem lehet helyettesíteni, azt talán el lehet hagyni!
Persze valószínűleg lehetetlen egyik napról a másikra teljesen megszabadulni a pálmaolajtól, és nem is feltétlenül szükséges, hogy ez cél legyen. Sokkal fontosabb az, hogy tájékozódjunk vásárlás előtt, és próbáljunk olyan szokásokat kialakítani, melyek kevesebb pálmaolaj-felhasználással járnak. Már azzal nagy lépést teszünk, ha a készételek nagy részét mellőzzük az étrendünkből, és mi magunk főzünk, vagy étteremben étkezünk.
Kozmetikai szerek vásárlásakor érdemes átböngészni a címkét. Sokan szeretnének elkerülni más összetevőket is, például az SLS-t (a sodium laureth sulfath-ot). A pálmaolaj esetében ezekre az összetevőkre kell figyelnünk: palmolein, glyceryl stearate, esetleg pálmamagolaj.
Mivel az állati takarmányok jelentős része is tartalmaz pálmaolajat, a húsfogyasztás csökkentésével is tudjuk mérsékelni a jövőben felhasználásra kerülő pálmaolaj mennyiségét.
