Az EU a perfluorozott (PFAS-) vegyületek használatának egyes fogyasztási cikkekben történő betiltását tervezi az egészségügyi és a környezeti kockázatok miatt. Számunkra ez újabb uniós „műanyagbetiltási hullámot” jelent, amelyhez a hazai gazdaságnak és a fogyasztóknak újra alkalmazkodniuk kell.
A Makronóm publikációja szerint Jessika Roswall, az EU környezetvédelmi biztosa nemrégiben jelentette be: a per- és polifluoralkil vegyületek (PFAS) ellen nagyszabású intézkedéseket terveznek 2026-tól. Az „örök vegyi anyagok” címkével illetett vegyületcsalád kifejezetten nehezen bomlik le a környezetben, és kimutatható az emberi szervezetben is, sőt fel is halmozódhat benne úgy, mint az ólomvegyületek. A kérdés azonban az, hogy mennyire megalapozottak az egészségügyi aggodalmak, és a mai gazdasági helyzetben a realitásokkal arányosak-e a tervezett intézkedések. Ez különösen azért fontos, mert a szóban forgó vegyületek nem helyettesíthetők másokkal, különösen nagyobb léptékben nem.
Kapcsolódó bejegyzések
Ólom a vízben? – Interjú!
Azari Katalinnal, a Vízkutató Vízkémia Laboratórium főmunkatársával beszélgettünk.
A PFAS-vegyületeket több mint 80 éve használják az iparban. Stabilitásuk, valamint víz-, zsír- és hőtaszító tulajdonságaik miatt váltak szinte iparági sztenderddé számos ipari és lakossági alkalmazásban. Ugyanakkor éppen ez a stabilitás teszi őket környezeti szempontból problémássá, hiszen ezért nem bomlanak le természetes úton, azaz nemcsak az emberi szervezetben, de a talajvízben és az élelmiszerekben is felhalmozódnak.
Nem is gondolnánk, hogy a PFAS-vegyületek széles körben elterjedtek a mindennapi életben. Lehet, hogy sokan nem is tudnak arról, hogy ezek megtalálhatók a vízlepergető ruházatban, a sátrakban és a kültéri textíliákban, mivel biztosítják a vízállóságot. Ott vannak a gyorséttermi csomagolásokban és a sütőpapírban, mivel akadályozzák a zsír átszivárgását, emellett bizonyos kozmetikumokban, főként a vízálló sminkekben is használják őket, mert tartósságot biztosítanak. A PFAS-vegyületek legismertebb alkalmazási területe a tapadásmentes edények teflonbevonata, ám tűzoltó habokban, festékekben, tisztítószerekben és elektronikai eszközökben is megtalálhatók. Az ipari alkalmazásuk még szélesebb körű: a félvezetőgyártástól az orvosi eszközökig sok helyütt találkozhatunk velük.
Kapcsolódó bejegyzések
Most mi a helyzet a teflonnal – Mérgező vagy sem?
Összeszedtük, hogy mi a helyzet a teflonedényekkel, és melyek a lehetséges alternatívák.
A publikáció teljes terjedelmében a Makronóm weboldalán tovább olvasható.
(Makronóm)
Fotó: Canva