„Megvédjük és megszépítjük a környezetet” – vallja Miavecz István, a PPG Trilak Kft. ügyvezető igazgatója. A közel harminc éve vezetőként dolgozó szakemberrel a festékszakma evolúciójáról, régi és új technológiákról, fiatal tehetségek mentorálásáról, környezettudatosságról és a nemes ügyek fontosságáról beszélgettünk a PPG Trilak központjában.
A Trilak festékgyár több mint százéves múltra tekint vissza. Hogyan került kapcsolatba a vállalattal?
Pénzügyi-gazdasági igazgatóként kezdtem, majd dolgoztam a cégcsoport akkor még hollandiai, később közép-európai és közép-kelet-európai központjában. Globális feladatokat is végeztem, amikor ázsiai és afrikai vegyesvállalatokat szerveztünk. Megjártam a központ, a régió és a cégek szféráját is, így minden oldalról megismerhettem a vállalat struktúráját. Jelenleg a cseh, a szlovák és a magyar cégekért felelek, tehát most is Közép-Európáért vagyok felelős.
Az évek múlásával hogyan változott az iparág?
Évtizedekkel ezelőtti belépésemkor a festékgyártás egyet jelentett a vegyiparral. Mára ez megváltozott. Idővel egyértelművé vált számunkra, hogy az építőipari festékek esetében olyan fogyasztási cikkről beszélünk, amely nem FMCG, azaz nem sorolható a gyorsan forgó termékek közé (mint amilyenek az élelmiszerek vagy a tisztítószerek), viszont vásárlási gyakoriság szempontjából a többi építőipari terméktől is eltér. A vegyiparon belül kis részterület. A fogyasztási cikkek palettáján azok közé tartozik, amiket általában három-, ötévente vásárolnak az emberek. A PPG Trilak-nál más területek is képviseltetik magukat. Ide tartozik az autóipar is mint üzletág.
A PPG hajó- és repülőgépgyárak festékbeszállítója is. Az egyes részterületek más technológiát igényelnek?
Igen. Más festék szükséges egy személygépkocsira és más egy hajóra. Más egy Mercedest lefesteni Kecskeméten, és más újrafesteni Budapesten, ha esetleg karambolozott. Talán ezt kevesebben tudják, de a hajók festésekor technológiailag az a legfontosabb kérdéskör, hogy a hajó külső falára rá tud-e ragadni a kagyló, vagy sem. A kagylókkal teli hajó ugyanis lelassul, korlátozva a szállítást. Ezért a hajókat ötévente száraz dokkba viszik, ahol lecsiszolják róluk a kagylókat az újrafestés előtt. Ha ezt az eljárást már három év után végre kell hajtani, akkor a hajó kiesik a termelésből.
Közel járok az igazsághoz, ha azt mondom, hogy a PPG igazi technológiai cég?
Igen, teljes mértékben. A PPG kifejlesztett többek között autófényezési technológiát is. Ez egy 1960-as évek végi technológia, amely a 2000-es évek elejére olyan változást eredményezett, melynek segítségével ma nem rozsdásodnak az autóink. Megemlítendő a hadiiparnak szállított repülőgépüveg is, amelybe a teljes külső bevonat is beletartozik. A fényre sötétedő szemüveglencse is PPG-szabadalom. Mindezeken túl alaptevékenységünket tekintve elsődlegesen építőipari festékek gyártásával foglalkozunk. Ide tartoznak a külső és a belső festékek, a bevonatok és a vakolatok is. Ezekből a termékekből Magyarország számára teljes választékot gyártunk, a kapacitásunk harmada pedig külföldi exportba megy.
A tevékenységi köröket tekintve a munkaerőképzésre mekkora hangsúlyt fektetnek?
A belső munkatársaink képzése kiemelt fontosságú. Nagy öröm, hogy sok száz festővel állunk kapcsolatban. Mondom ezt annak ellenére, hogy a szakképzés manapság igen nehéz napjait éli a szakemberhiány miatt. Tapasztalat, hogy a tudás átadásához több évre van szükség. Ma már az 1970-es, 1980-as években tanult módszerekkel nem lehet festeni. Ezért is nyújt Festőakadémiánk egyedi lehetőséget a szakembereknek, a szakiskoláknak és a képző intézményeknek is a gyakorlati továbbképzésre, a termékismeret elmélyítésére, valamint a legmodernebb alapanyagok és technikák elsajátítására. Ez az oktatás a Trilak központjában zajlik, de cégekhez is rendszeresen kitelepülünk edukációt tartani. Ugyanígy oktatunk értékesítési technikát is, ahol az alapvető emberi kompetenciákon túl a szakmai képzésre is nagy hangsúlyt fektetünk. Ennek egyszerű oka, hogy vevőink fontosak számunkra. Ahhoz, hogy elégedetten távozzanak az üzleteinkből, az eladók szakértelme is kell.
A festőszakma népszerűsítése érdekében Magyarországon festőversenyeket is szponzorálnak. Ez a kezdeményezés sikerprojektnek számít?
Úgy érzem, igen. Több mint tíz éve támogatunk fiatal festőnövendékeket, akik országos szakmai versenyeken mérik össze tudásukat. Az iskolai eredmény és az előválogatók alapján kiválasztott legjobb festőnövendéket ezután évekig mentoráljuk. Később ez a tehetség képviseli hazánkat a nemzetközi színtéren is. Öröm számunkra, hogy a magyar fiatalok kiemelkedő eredményeket érnek el a világversenyeken. A szakmák Európa-bajnokságát (EuroSkills) 2018-ban Budapest rendezte, ahol százezer néző előtt mentoráltunk a második helyen végzett.
Nemes ügyek elkötelezettjeiként iskolákat, óvodákat és kórházakat is támogatnak.
A jó célok és a nemes ügyek kiemelten fontosak számunkra. A PPG már számos közösségi projektet támogatott Magyarországon. Hozzájárult a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház szülészeti osztályának felújításához 2016-ban és az Országos Mentőszolgálat Markó utcai központjában lévő személyzeti helyiség felújításához 2017-ben. A következő évben önkénteseink segítettek a Miskolci Autista Alapítvány étkezőjének újrafestésében, 2019-ben pedig a Pető Intézet Villányi úti campusának közösségi épületeit festettük újra az intézményben élő diákok által kiválasztott képekkel. 2020-ban negyven bölcsődének, óvodának és általános iskolának adományoztunk legalább ezer-ezer négyzetméter kifestésére elegendő festéket. A veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház kifestése után a Bethesda Gyermekkórház több szinten történő festése fejeződött be a napokban.
Jelenleg Európában több környezetvédelmi szabályozás is hatályban van. Ezen a téren volt-e valaha nehézségük?
Nagyjából másfél évtizede a veszélyes összetevők receptúráival kapcsolatos szabályok kerültek a fókuszba. Bizonyos alapanyagokat teljesen kizártak, más anyagoknak pedig a receptekben található maximális mennyiségét szabályozták. Előfordult, hogy a hígító mennyiségét csökkentenünk kellett egy termékben, amelyet így nehezebb volt felhordani a felületre. A végfelhasználóknak – akik ezért utólag hígítják a festéket – kényszerűségből fél-egy liternyi hígítót meg kell venniük ahhoz, hogy könnyen felhasználhatóvá tegyék a terméket. Másik fontos téma a titán-dioxid kérdésköre. Ez egy vegyileg kezelt, finom szemcsés kőpor, amely a liszthez hasonló. Belégzése, a porhoz hasonlóan, irritációt okozhat. Ezért szigorították a festékalapanyagként való felhasználását is, pedig a festékkel együtt, amely folyékony halmazállapotú, nem lehet belélegezni.
Ez az anyag a fehér élelmiszerekben is megtalálható.
Igen, és a gyógyszerekben is fellelhető. Száz évvel ezelőtt a kátrány és az egyszerű festékek jelentették a vegyipart. Mára viszont szinte minden vegyipari lett. Mindennapi használati cikkeink kapcsán itt említendő a textil-, illetve a műanyagipar is. Így a mai fogyasztói társadalmunkban aligha lehetne vegyipar nélkül élni. Ezért is nagy a szakmánk felelőssége abban, hogy amiben környezetvédelmi szempontból tényleges segítséget tudunk nyújtani, azt megtegyük.
A festékmaradék problémájára milyen megoldások születtek?
Kis mértékben, de maradtak még olyan oldószeres festékek, amelyeket a technológia nem tudott kiváltani. A festékek legfőbb problémája, hogy nagy mennyiségű vizet tudnak beszennyezni. Ez abban az értelemben igaz – főleg a vízbázisú festékekre –, hogy a festéket az ecsetből, a hengerből is vízzel lehet kimosni. Viszont a festékes vizet a csatornába, élővízbe, talajba juttatni tilos! Ezt a problémát kivédhetjük úgy, hogy az ecsetet használat után vízbe tesszük a következő festésig. Ha esetleg nincs már rá szükségünk, egyszerűen csak szárítsuk meg, így a veszély elhárul. Az oldószeres festékeket egyébként a társadalom egyre inkább kezdi elhagyni, de még mindig akadnak olyanok, akik nem bíznak a vizes bázisú termékek minőségében. Tehát a vízzel hígítható festékek használatát nem könnyű népszerűsíteni, holott az összes autót is vizes festékkel festik, s remekül működnek.
Falfestés után az első harminc napban mérhető kibocsátás. Hogyan lehet a káros anyagok ellen védekezni?
A festékipar folyamatosan dolgozik azon, hogy a festékek veszélyesanyag-kibocsátása a száradás során minimális legyen. Mivel vegyi anyagokról beszélünk, a kibocsátásmentességet még nem sikerült elérni. Valóban, legfeljebb egy hónapon keresztül mérhető a festékek kibocsátása. Régen olyan festékekkel dolgoztak, amelyek esetében – annak ellenére, hogy már valós veszélyt nem jelentettek – előfordult, hogy tizenöt év elteltével is mérhető volt a kibocsátásuk. Ma már más technológiákat alkalmazunk. A szakma folyamatosan dolgozik azon, hogy környezetbarát termékeket gyártson. Az egyik megoldás erre a minőségi termékek előállítása, amelyek tartós bevonatot eredményeznek. Az infláció erőteljes növekedése miatt mostanában inkább az olcsóbb termékek iránt nőtt meg a kereslet. Ennek következményeként sokkal több festéket kell felhasználni, ami sokkal gyorsabban le is kopik a felületekről.
Mi lehet a megoldás?
A minőségi festékek kínálata, amelyek tartósak és valóban megvédik a felületet, ezért ritkábban szükséges festeni. Igyekszünk környezetvédelmi szempontból előnyös anyagokat felhasználni a termékekhez, és folyamatosan új megoldásokat ajánlani a lakossági fogyasztók védelme érdekében. Példaként a parketta- és padlólakkok helyett most egyre divatosabbak az olajok, amelyek – bár gyakrabban át kell kenni velük a felületet – természetes anyagok, ezért környezetbarátak is.
Dolgozóikat hogyan védik a károsanyag-kibocsátással szemben?
A gyártási technológiánk szinte teljesen automatizált. A felhasznált anyagok több mint 95%-a zárt rendszeren keresztül kerül a gyártási folyamatba. A porokat is tartályautó hozza, amelyeket a sűrített levegő átnyom egy tartályba, melyből szintén egy zárt rendszeren keresztül kerülnek a keverőtartályba. Így dolgozóink közvetlenül szinte alig érintkeznek veszélyes anyagokkal. Itt, a telephelyünkön is kiemelten figyelünk a környezetvédelemre, de globálisan tekintve az egész szakmának fontos, hogy fenntartható és környezetbarát módon végezze a tevékenységét.
Ügyvezető igazgató úr, szakmailag miben látja a fejlődés jövőjét?
Elsősorban a megmaradt festékek visszavételében és felhasználásában. Erre már történtek kezdeményezések, de a világon még sehol sem tudták hatékonyan megoldani. Erre a problémakörre még keressük a megoldásokat. Addig is az egyéni fogyasztók felelős festékhasználatára hívjuk fel a figyelmet. Erre a jövőben az európai irányelvek és a környezetvédelmi beruházások nyújthatnak megoldásokat, például hulladékudvarok kiépítésével. Összességében a gyártási, az értékesítési és a felhasználási területeken is környezetbarátabbá vált a szakma, de még sok a teendőnk.
