Az invazív fajokról egyre többet hallunk, terjedésükben azonban nem csak a klímaváltozás, hanem az emberi tevékenység is kulcsszerepet játszhat. Ez a helyzet a már nálunk is fel-felbukkanó mosómedvével.
A mosómedvék útja Amerikából Európába
A Turista Magazin számolt be nemrég arról a mosómedvéről, melyet Sopronkövesden fogtak be még a télen. A Gordon névre keresztelt állat később a Budakeszi Vadasparkba került, felbukkanása azonban baljós előjel lehet.
Az amerikai kontinensen őshonos állatot a prémje miatt még az 1920-as években telepítették be Európa egyes országaiba, néhol pedig nagy mértékben el is szaporodott, és városokba is bemerészkedik. Németországban például már fél millióra tehető az állományuk és ennek nyomán komoly károkat okoznak.
A mosómedve rendszeresen megtámadja a házi- illetve haszonállatokat, egyes énekesmadarak pedig ki is pusztulhatnak ténykedése miatt, ahogy az Németországban be is következett. Ezen kívül akár emberre is veszélyes betegségeket is terjeszthet, mint például a veszettség vagy a férgesség.
Hazánkban szerencsére eddig nem sok gondot okozott a mosómedve, felbukkanása is csak eseti jellegű volt, általában a környező országokból jöttek át hozzánk.
Mosómedve tartása otthon
2010 óta Magyarországon tilos a mosómedve háziállatként való tartása, szaporítása és forgalomba hozatala, és bár itt-ott még előfordul egy-két állat, ezek már ivartalanítottak. Kerüljük tehát az interneten időnként feltűnő „eladó mosómedve”-hirdetéseket! A természetes élőhelyüktől távolra került állatoknak legtöbbünk otthoni lehetőségeinél messze jobb életteret tudnak biztosítani az állatkertek, ahol nagy kifutókkal és a viselkedésükre, igényeikre felkészült szakképzett gondozókkal vannak körülvéve.
Az otthoni tartásuk kerülése ezen kívül a szakemberek szerint azért is fontos, mert egy-egy stabil populáció létrejötte után a faj gyorsan el tud szaporodni és invazívvá válhat. A tiltás mellett a már a vadonban élő egyedek vadászata és befogása is fontos feladat. Ezzel együtt szerencsére nem sok mosómedve kerül a célkeresztbe, 2018-ban ötöt, míg 2019-ben négyet lőttek ki a vadászok.
Ennek ellenére előfordulhat, hogy mégis találkozunk vele, sőt akár a padlásra is beköltözhet. Az állattól nem kell félni, viszont fontos, hogy tájékoztassuk az illetékes vadásztársaságot vagy nemzeti parkot, akik gondoskodnak az állat további sorsáról.