Az áprilisi fagykárok miatt idén az előző évi 26 ezer tonnás őszibaracktermés mindössze 20–30%-a várható. Az elmúlt évtizedben egyre ingadozóbb a termés, és egyre nagyobb kihívás a termelés.

Drasztikusan csökken az őszibarack termőterülete

A hazai őszibarack termőterülete 2010 óta csökkenő tendenciát mutat, az elmúlt 15 évben a felére zuhant az ültetvényfelület, 2025-ben már csak 2 390 hektáron folyt termelés. A drasztikus visszaesés egyik részről az időjárás okozta hektikus termésmennyiségre vezethető vissza, másfelől az őszibarack egyes munkaműveleteinek (metszés, termésritkítás, szedés) rendkívül magas a munkaerőigénye, így az idült munkaerőhiány is oka a termőterület csökkenésének – írja a Fruitveb.

Az elmúlt évtizedben – a gyakori tavaszi fagykárok okán – a termésbiztonság nagyon jelentősen romlott, a termés egyre inkább kiszámíthatatlan, a termelés kockázata erősödött. Az erős fagykárral sújtott rossz évjáratokban (2020, 2021, 2023) mindössze 8–15 ezer tonna őszibarackot szüreteltünk, míg a jó évjáratokban 40 ezer tonna fölött volt a termés (bár ez 5 évvel ezelőtt fordult elő utoljára). A legjelentősebb termesztőkörzet Csongrád-Csanád vármegye (1 350 hektár), ahol az ültetvények fele található.

Kapcsolódó bejegyzések

A régi gyümölcsfák őrzője

A Zselicben él egy fiatalember, aki gyönyörű birtokán több száz régi gyümölcsfafajtát őriz.

Tízszer annyi az import barack, mint a hazai

Az őszibarack és a nektarin esetében 2021-ig minimális (0–500 tonna) export volt jellemző, azonban 2021 óta ez a mennyiség évi 1000–1300 tonnára nőtt. Magyarországra éves szinten 10–15 ezer tonna import őszibarack érkezik, döntően Görögországból, Olaszországból és Spanyolországból.

A tavalyi korai szezonkezdet, illetve a hosszú nyári hőség és aszály ellenére idén közepes vagy jó virágzás volt tapasztalható normál időben (két-három héttel később, mint tavaly). Ebben az időszakban általában kedvező időjárás uralkodott, ami hozzájárult az ideális virágzáshoz. Országos szinten problémát okozott idén a tafrina elleni védekezés, aminek oka egyrészről az elhanyagolt ültetvények rendkívül nagy száma (ami fertőzési gócpontokat alakít ki), másrészt a gyakori, kora tavaszi hűvös időszak, ami kedvezett a fertőzésnek.

Ráadásul a folyamatos hatóanyag-kivonások miatt egyre kevesebb a rendelkezésre álló növényvédő szer a sikeres védekezéshez. A növényvédelmi problémák ellenére márciusban a virágzás minőségét tekintve jó termésre számítottunk, azonban a tavaszi fagyok idén is megérkeztek, és súlyos károkat okoztak az őszibarack-ágazatban is.

Tavaszi fagykár a barackosokban

Az április 07-ei és 08-ai fagyok tehát a gyümölcstermesztő körzetek mintegy 90%-át érintették, jellemzően közepes mértékű vagy jelentős lehűléssel, illetve fagykárral. Az előrejelzések alapján számított a gazdatársadalom a fagyra, előre felkészültek a védekezésre (biostimulátorok alkalmazásával, légkeveréses és hőtermelő módszerekkel is).

Azonban idén kivédhetetlen fagy pusztított, és a fagyos éjszakák közepén többször is leállt a szél, így -5, -8 °C-ig zuhant a hőmérséklet az őszibarack-termesztő körzetekben is. A károkat a légmozgás és az erős lehűlés mellett fokozta a nagyon hosszú (12-13 órás fagyhatás).

Súlyos terméskiesés a barackágazatban

A Fruitveb az április fagykárok miatt 2025-ben az előző évi 26 ezer tonnás normál termés mindössze 20–30%-át prognosztizálja, ami mindössze 5 ezer és 8 ezer tonna közé tehető.

A ténylegesen betakarított mennyiség alakulását még enyhén pozitív irányba befolyásolhatja a gyümölcsméret növekedése (a gyenge termés miatt az egyedi gyümölcstömeg javul), de negatív változást eredményezhet egy, a hideghatás miatti erőteljesebb gyümölcshullás (ami a szüretig bármikor bekövetkezhet), az esetleges vihar- és jégkárok vagy egy szélsőségesen aszályos időszak.

A hazai őszibarack-ágazat az ültetvények korszerűségétől, kondíciójától, termelési színvonalától, a termőhelytől, illetve a fagyvédekezés módjától és mértékétől függetlenül az elmúlt negyed évszázad legsúlyosabb terméskiesését szenvedte el.

Kiemelt kép: canva