Az elmúlt hónapokban soha nem látott lendületet kapott a klímaváltozás jogi értelmezése: több nemzetközi és regionális bírói fórum – köztük a hágai Nemzetközi Bíróság, a Tengerjogi Bíróság és az Amerika-közi Emberi Jogi Bíróság – is tanácsadó véleményben fejtette ki, hogy milyen kötelezettségek terhelik az államokat a klímavédelem terén.
Az Energiastratégia Intézet publikációjában ismerteti, hogy a bírói vélemények egymással párhuzamosan, de részben eltérő hangsúlyokkal rajzolják fel a klímajog új irányait: míg egyes bíróságok az emberi jogi vagy ökológiai szempontokat hangsúlyozzák, mások a jogi kötelezettségek természetét, a fenntartható fejlődés elvének vagy az érintett közösségek érdekeinek érvényesülését helyezik előtérbe. A nemzetközi bírói fórumok legújabb jogfejlesztő lépései új távlatokat nyithatnak a klímafelelősség érvényesítésében, a kötelezettségek pontosításától a jogi számonkérhetőség erősödéséig.
Kapcsolódó bejegyzések
Bíróság elé citálhatják a klímabűnös országokat
A döntés mérföldkő lehet a klímavédelemben, hiszen először fogalmaz meg átfogó, jogi kötelezettségeket a kormányok számára.
Régóta tudjuk, hogy az emberiség egy hármas planetáris válsággal néz szembe, amelynek része az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése és a környezetszennyezés kihívása, és egyre világosabbá válik, hogy a környezet- és klímavédelem nemzetközi jogi kereteit meg kell erősíteni.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint ha a jelenlegi klímapolitikai pálya nem változik, 66% az esélye annak, hogy a felmelegedés eléri a 3,1 °C-ot az évszázad végére. Még a legambiciózusabb kibocsátáscsökkentési forgatókönyv esetén is csak 66% a lehetősége annak, hogy a felmelegedés 2,5 °C alatt marad.
A hágai Nemzetközi Bíróság 2025. július 23-án kihirdetett tanácsadó véleménye ebben a folyamatban mérföldkőnek számít, mivel először rögzíti átfogóan az államok kötelezettségeit a klímaváltozással szembeni fellépés és az emberi jogok védelme területén. A tanácsadó vélemény egy szélesebb nemzetközi jogfejlesztési folyamat része, amelynek keretében több nemzetközi bíróság is megfogalmazta álláspontját az államok klímaváltozással kapcsolatos kötelezettségeiről.
Kapcsolódó bejegyzések
Jogod van hozzá: klímaperek az egészséges környezetért
A klímaperek jelentős része emberi jogok megsértésére történő hivatkozással kerül a bíróságok elé.
Az elemzés rámutat arra is, hogy egyre több szakértő látja úgy, hogy a nem kötelező erejű tanácsadó vélemények fontos szerepet tölthetnek be a nemzetközi klímajog fejlődésében: jogilag nem kötelezőek ugyan, de tekintélyük, értelmezőerejük és erkölcsi súlyuk révén új lendületet adhatnak az éghajlatvédelmi jogérvényesítésnek.
A publikáció tovább olvasható az Energiastratégia Intézet weboldalán.
Fotó: Canva