Az elmúlt tizenöt évben a klímaváltozás elleni küzdelem új frontvonalai a bíróságokon nyíltak meg: mára világszerte közel 3000 klímapert indítottak, melyekben államokat és vállalatokat vonnak felelősségre a káros emissziók és az éghajlatváltozást súlyosbító politikák miatt.
Az ENSZ Globális éghajlati peres ügyekről szóló 2023-as jelentése szerint az elmúlt 10-15 évben a nemzetközi és nemzeti szintű bíróságokon megdöbbentő mennyiségű klímaper indult.
Kapcsolódó bejegyzések
Csecsemők perelnek egy országot az elmulasztott klímavédelem miatt
Groteszk módon próbálnak nyomást gyakorolni a karbonsemlegesség érdekében Dél-Koreában.
A változatos jogi eljárások – a „greenwashing” elleni támadásoktól kezdve a kormányok klímatervének mulasztásait firtató perekig – nem ritkán az emberi jogok megsértésére hivatkoznak, és eddig soha nem látott módon teszik mérlegre a gazdasági, politikai és társadalmi érdekeket. A fiatal generációk és különböző civil szervezetek egyre bátrabban élnek a jog adta lehetőségekkel, hogy rákényszerítsék a döntéshozókat: konkrét, hatékony lépéseket tegyenek bolygónk és az eljövendő generációk védelméért – írja a Portfolio.
A klímaperek különös közös vonása, hogy felperesi oldalon egyre inkább fiatalokat, akár gyerekeket találunk.
Több tucatnyi mérföldkőnek számító győzelem született világszerte, amelyekben kormányokat és vállalatokat próbáltak felelősségre vonni tetteikért. A jelentés 65 országot érintve mintegy 2180 – ráadásul többnyire sikeres – klímapert azonosított, mára azonban ezek száma a Columbia Egyetem klímaperekre szakosodott adatbázisa alapján közel 2800-ra tehető. Magyarország jelenleg 1 üggyel szerepel ezekben a kimutatásokban.
Érdekes tény, hogy a világszerte 3000-hez közelítő klímaperek 50%-át az elmúlt évtizedben (2015-2024) nyújtották be, a mérföldkőnek számító Párizsi Megállapodás elfogadását követően.
Kapcsolódó bejegyzések
A jog fegyverével a jövőért: klímaper, mint lehetőség
Részletes elemzés arról, mi a klímaper, kik indítják, milyen esélyekkel. Nemzetközi kitekintés magyar vonatkozásokkal egy fajsúlyos témában.
Eközben a bíróságok előtt zajló ügyek számos fontos alkotmányos és nemzetközi jogi kérdést is felszínre hoznak, például az egészséges környezethez való jog, a nemzeti szuverenitás és a nemzetközi szerződések kapcsolatát illetően. A klímaperek – legyenek akár a kormányok vagy a vállalatok ellen irányulók – mindinkább az éghajlat-politika alakítóivá válnak, és már most jelentősen formálják azt a jogi, politikai és társadalmi keretet, amelyben a következő évtizedek környezetvédelmi döntései megszületnek.
Forrás: Portfolio
Kép: Canva