A kihívásoknak csak úgy lehet megfelelni, ha önmagunkban megtaláljuk a változást – mondta Nagy István agrárminiszter a 200 kiállítót felvonultató 34. Farmer Expón Debrecenben.
„Négyféle terepen küzdünk ma: a virtuális világban, a valóságban, valamint a nemzetközi és a hazai szintéren” – fogalmazott Nagy István. A nemzetközi kihívásokról szólva kiemelte Tarasz Kacska ukrán miniszterelnök-helyettessel folytatott szerdai megbeszélését, amelyen megállapodtak arról, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek előtt Magyarország továbbra is zárva tartja határait, ugyanis ha beengednék a termékeket, felborulna a magyar piac.
Kapcsolódó bejegyzések
Kezdődik a Farmer-Expo Debrecenben
Az idei év különlegessége, hogy Magyarországon kizárólag a Farmer-Expón lesz tenyészállat-bemutató.
A brüsszeli költségvetési tervezetet Magyarország elutasítja, mert az európai agrárium finanszírozására tett javaslat elfogadásával feladnák az európai agráriumot, átcsoportosítanák az európai gazdák pénzét Ukrajnába. Ez a tervezet ellehetetlenítené a magyar és az uniós gazdák jövőjét – fogalmazott. Az EU és a dél-amerikai országok szabad kereskedelmi egyezménye is újabb veszélyeket rejt a magyar gazdákra nézve, mivel ellenőrizetlen körülmények közül érkező termékekkel árasztanák el az Európai Uniót.
Óriási nehézséget jelent az is, hogy a virtuális térben kontroll nélküli hamis információk jelennek meg, és ezek korrigálása rengeteg időt elvesz. Az agrárium hazai kihívásai közül kiemelte a kora tavaszi fagyot, amely a gyümölcsösökben 80–100 százalékos kárt okozott, a ragadós száj- és körömfájást, amely miatt majd 10 ezer szarvasmarha és ugyanennyi sertés veszett oda, továbbá a madárinfluenzát, amely a dél-alföldi területen idézett elő nagy károkat.
A kiskérődzők pestise és a lóherpesz is megjelent, és komoly félelmet jelentett a déli határon felbukkanó afrikai sertéspestisvírus – tette hozzá. Azt is megjegyezte, hogy a szőlészeket sem kímélte az év, 14 borvidéken jelent meg a szőlősárgaság, amelyet az amerikai szőlőkabóca terjeszt. A járványok mellett az aszály jelentette még a legnagyobb kihívást.
Kapcsolódó bejegyzések
Ragadós száj- és körömfájás: az egész élelmiszerláncra veszélyt jelenthet – Podcast
Az állattartók értelemszerűen félnek, hiszen a vírus rendkívül virulens. De mit mond a szakember?
Miután az előrejelzések előrevetítették, hogy az EU legforróbb nyara várható, a kormány megalakította az Aszályvédelmi Operatív Törzset, és átcsoportosított 4,7 milliárd forintot a csatornák javítására, hogy a lehető legtöbb vizet lehessen betárazni, így mostanra 990 ezer köbméter víz van a tározókban. A kormány arról is döntött, hogy 10 milliárd forintban átvállalja a gazdáktól a vízdíjat. Az eddigi legaszályosabb 2022-es évben 579 178 ezer hektárnyi területen 22 ezer ügyfél aszálykárát jelentették, idén, a legforróbb nyáron ez a szám eddig még nem érte el a 400 ezer hektárt.
A 21. század mezőgazdaságát most alapozzák meg annak minden nehézségével, és nincs jobb válasz a kihívásokra, mint a fejlesztés. A miniszter szerint a gazdáknak úgy kell kalkulálniuk, hogy a Dunántúl és Észak-Magyarország megtermeli a hazai kukoricaszükségletet, a Dél-Alföldön pedig a vetésforgót úgy kell megtervezni, hogy őszi vetésű, tavaszi aratású gabonafélék legyenek benne, illetve esetleg napraforgó, amely tolerálja a meleget. A gazdák ebben nincsenek magukra hagyva, ha a változás útjára kívánnak lépni, akkor a kormány a forrást és a megoldást is biztosítja ehhez számukra – zárta beszédét a miniszter.
Fotó: Canva