Sokat hallani az esőkertekről, de vajon tudjuk is, miről van szó? Nem vizes élőhelyekről, és nem is tavakról. Az ilyen területek az év nagy részében szárazon panganak. Ám mégis nagy jelentőségük van a vízmegtartásban, az esővíz lezúdulásakor okozta többletvíz elvezetésében és a víz megtisztításában.

Az esőkert voltaképp olyan kert, amely őshonos cserjékből, évelőkből és virágokból áll, és amelyet általában természetes lejtőn kialakított kis mélyedésbe telepítenek. Ezt a területet úgy tervezik meg, hogy ideiglenesen megtartsa és elnyelje a tetőkről, kocsifelhajtókról, teraszokról vagy gyepfelületekről lefolyó esővizet. Az esőkertek igen hatékonyak a tápanyagok megtartásában és a vegyszerek eltávolításában, akár 90%-ban megtisztítják a vizet, valamint az üledéknek akár a 80%-át kiszűrik az esővízből. Ráadásul a hagyományos gyepfelületekhez képest az esőkertek 30%-kal több vizet engednek be a talajba. Habár a szárazabb időszakokban az esőkert is száraz, az esőzés alatt és után remekül bent tartja a vizet a talajban ahelyett, hogy az az utcára zúdulna. Ebből pedig később rengeteget profitálhatsz.

Kapcsolódó bejegyzések

Szárazságtűrő és egész nyáron virágzó évelő virágok

Csodásak, hasznosak, és számos eszközzel védekeznek a forróság ellen. Az évelő, szárazságtűrő növények jó választásnak bizonyulnak az ökológiai kertben.

Miért lehet szükség esőkertre?

A víz minden esőzéskor lefolyik az áthatolhatatlan felületekről, például a tetőkről vagy a kocsifelhajtókról, és útközben összegyűjti a szennyező anyagokat, például a műtrágyát, a vegyszereket, az olajat, a szemetet és a baktériumokat. A szennyező anyagokkal teli víz kezeletlenül jut be a csatornákba, és közvetlenül a közeli patakokba és tavakba folyik. Egy becslés szerint az esővíz lefolyásával szállított szennyező anyagok az összes vízszennyezés 70%-át teszik ki.

Az esőkertek összegyűjtik a lefolyó esővizet, a növényzet megszűri a csapadékot, így nagy mennyiségű és jó minőségű víz szivárog be a talajba. Ezzel a talajvíztartó rétegek is feltöltődnek.

Miben különbözik az esőkert a hagyományos kerttől?

Egy esőkert tervezésekor jellemzően eltávolítanak 15–120 cm vastag talajt, majd talajműveléssel, komposzttal és homokkal alakítják át, hogy a víz könnyebben beszivárogjon. Mindez persze függ a talaj aktuális állapotától és minőségétől, de a komposzt a legtöbb alkalommal alapkellék.

Kapcsolódó bejegyzések

Már most is luxus csak úgy elengedni a vizet a kertünkből: a házikertben is vízgazdálkodásra van szükség

A vízkészleteink kifogyhatnak, ha nem teszünk mi is lépéseket a saját kertünkben: ezek ráadásul kis energiabefektetéssel is sokat segíthetnek az aszályos időszakokhoz való alkalmazkodásban.

Az esőkerteket általában a telken lévő lejtő alján építik, a gyepről, a tetőről és a kocsifelhajtóról gyűjtik össze az esővizet. Miután a víz összegyűlik az esőkertben, akár 48 órán keresztül is szivárogtathatja a talajba a vizet egy nagyobb esőzés után. Az ilyen kertekbe általában őshonos növények kerülnek, így a gondozásukhoz is minimális energiára van szükség.

Milyen előnyöket adhat az esőkert?

A fentiek értelmében sok helyen hasznos lehet az esőkert, ám nézzük meg, mégis milyen előny származhat abból, ha ilyen kis területen növeled a vízmegtartó-képességet! Az esőkert …

• javítja a vízminőséget a szennyező anyagok kiszűrésével,
• esztétikus,
• lehetőséget ad az őshonos növényzetnek, növeli a biodiverzitást,
• segíti a helyi csapadék- és árvízvédelmet,
• vonzza a hasznos madarakat, lepkéket és rovarokat,
• könnyen karbantartható a telepítés után.

Növények az esőkertben

Általános szabály, hogy az esőkertbe őshonos növényzetet kell beépíteni. Az őshonos növények nem igényelnek extra törődést, erős gyökérrendszerrel rendelkeznek, valamint jobban hasznosítják a vizet és a tápanyagokat, mint a nem őshonos fajok. Évelők, cserjék, vadvirágok vagy a három keveréke bátran ültethetők.

Ökölszabály, hogy kerüld fák ültetését az esőkertben, mivel a fák általában több vizet szívnak fel, mint a környező növények. Soha ne ültess invazív vagy káros fajokat az esőkertbe!

Hogyan készíts saját esőkertet?

Egy esőkert mérete a tető, a terasz vagy a járdafelület méretének körülbelül 20%-a. Egy tipikus esőkert mérete – egy lakóház vagy egy kisebb épület számára – nagyjából 9,5 és 37,5 négyzetméter közötti. Általában hosszabb, mint szélesebb, és merőlegesen helyezkedik el a területed lejtőjére, hogy a lehető legtöbb csapadékot fel tudja fogni. Az esőkertet legalább 3 méterre kell elhelyezni az épület alapjától. Lássuk, hova érdemes telepíteni az esőkertet!

• A területet egy vagy két lefolyócső táplálja.
• Az adott területen nem túl agyagos a talaj.
• A beszivárgás óránként minimum 2–3 cm.
• A talajvíz a legsekélyebb pontján legalább 60 cm a felszíntől számítva.
• A telek lejtése nem haladja meg a 12%-ot.
• A telek nem közművezeték felett található.
• A terület nincs szennyvízgyűjtő vagy kút felett, vagy ezek közelében.
• A helyszín nem zavarja a fákat. Ha vannak fák a környéken, győződj meg arról, hogy azok hosszú ideig elviselik a nedves talajviszonyokat!

Ha őshonos növényeket ültetsz, az esőkertnek nincs szüksége különösebb karbantartásra. Az esőkert kevés csapadék esetén is jól érzi magát, ám szükség lehet a növények időnkénti öntözésére. Hasonlóképpen, a gyomokat el kell távolítani, az elhalt növényeket pedig pótolni kell. Miután az esőkertben lévő növények megtelepedtek, és megfelelő kondiban vannak, nem kell már aggódnod a gyomok miatt. Az esőkert tehát jó választás, ha több vizet szeretnél beszivárogtatni a területeden, és nem tudsz mihez kezdeni a túlfolyókkal. Egy esőkert mutatós és üde színfoltja lehet a kertednek, amellyel tökéletesítheted a vízgazdálkodásodat.

Kiemelt kép: canva