Több mint 20 évnyi adatgyűjtés eredménye megmutatta, hogy a szerves trágyák nemcsak a növények tápanyag-utánpótlásában, hanem a klímavédelemben is kulcsszerepet játszhatnak. Egy amerikai kukoricatáblán végzett hosszú távú kutatás szerint a komposzt és az állati trágya tartósan növeli a talaj széntartalmát, szemben a műtrágyával, amely elsősorban rövid távú terméshozam-növekedést biztosít.
A kutatás helyszíne egy 22 éve nem szántott, regeneratív módon művelt kukoricatábla volt, ahol a Kansasi Állami Egyetem kutatói különböző nitrogénellátási módszereket hasonlítottak össze: a műtrágyás kezelést, a szerves trágyázást, illetve néhány területen semmilyen tápanyagot nem juttattak ki. A vizsgálat célja nem csupán a terméshozamok összevetése volt, hanem az is, hogy megtudják: hosszú távon milyen hatással vannak ezek az eljárások a talaj szervesanyag-tartalmára.
Kapcsolódó bejegyzések
Mérgezett Föld – Kétezer éve rosszul műveljük a földünk?
A Mérgezett Föld című magyar dokumentumfilm a termőföldünk pusztulását mutatja be – amiért nagy részt a mezőgazdaságunk vonható felelősségre.
A kutatók speciális röntgenképalkotó eljárással elemezték a talaj mikroaggregátumait; ezek apró szerkezeti egységek, amelyeknek kulcsszerepük van a talaj szénmegkötésében. Kiderült, hogy a szerves trágyával kezelt parcellákban ezek a mikroaggregátumok több szenet tároltak, és ezt a szenet hosszabb ideig meg is tudták őrizni.
A kutatás egy másik fontos mutatót is vizsgált: a mikrobiális szenet, vagyis azt a szerves szenet, amely a talaj mikrobáiban és azok elhalt maradványaiban található. A szerves trágyás területeken ennek mennyisége szignifikánsan magasabb volt, ami az aktívabb, élőbb talajélet jele.
Bár a műtrágyázás növelte a növények biomasszáját, a kutatás szerint ez nem járt együtt tartós szénmegkötéssel. A talaj felső rétegeiben ugyan megemelkedett a szénszint, de a szén kevésbé stabil formában volt jelen, így könnyebben elbomlik, és visszakerül a légkörbe. A műtrágya ráadásul nem javította a talajszerkezetet, ellentétben a szerves trágyával, amely segítette az aggregátumok kialakulását és fennmaradását.
A kutatás egyik legfontosabb üzenete, hogy a regeneratív mezőgazdasági gyakorlatok – mint a talajkímélő művelés és a szerves trágyák használata – valódi lehetőséget kínálnak a mezőgazdasági területek szénmegkötő képességének növelésére. Az említett gyakorlatok nemcsak a talaj termőképességét és egészségét segítenek megőrizni, hanem a klímaváltozás elleni küzdelemben is szerepet játszhatnak. (agroinform.hu/earth.com)