Szeptember 29-én kezdődött a 2025/2026-os tanév Világ Legnagyobb Tanórája elnevezésű programja. Az október 3-áig tartó programsorozat nyitórendezvényére a Fővárosi Állat- és Növénykert Varázshegy, Csillagtér helyszínén került sor. A rendezvényen a hagyomány szerint a témában elkötelezett, neves előadók tartottak interaktív tanórát a jelen lévő diákoknak.
A Világ Legnagyobb Tanórája immár több mint egy évtizede bizonyítja, hogy az oktatás ereje képes szemléletet formálni és hosszú távon meghatározni a jövő iránti felelősséget. Az idei központi téma, a Velünk élő állatok, lehetőséget kínál arra, hogy a diákok játékosan és kreatívan fedezzék fel az ember és az állatvilág közötti kapcsolatot, és tudatosabban gondolkodjanak a jövőről.
Fotó: Bagosi Zoltán
A kezdeményezés segíti a fiatalokat abban, hogy aktívan vállaljanak szerepet a természeti értékek védelmében, és olyan szemléletet alakítsanak ki, amely hosszú távon is biztosíthatja az ember és az állatvilág harmonikus együttélését. Mindez nemcsak a tanórák, hanem a pályázatok és a közösségi élmények révén is hozzájárul ahhoz, hogy a diákok a fenntarthatóbb világ alakítóivá váljanak.
A Világ Legnagyobb Tanórája magyarországi nyitórendezvényét a Fővárosi Állat- és Növénykertben tartották, amely a felelős állattartással kapcsolatos szemléletformáló munkája és vadállatmentő tevékenysége miatt is érintett a velünk élő állatok témakörében. A nyitórendezvényen mintegy 250 diák vett részt, akiket Putz Csaba, az állatkert operatív igazgatója és Matolcsy Miklós, az Alapértékek Nonprofit Kft. ügyvezetője, a Világ Legnagyobb Tanórája szervezője üdvözölt rövid köszöntővel.
Sipos Imre, a Belügyminisztérium köznevelési helyettes államtitkára mint projektgazda köszöntette a résztvevőket, és örömét fejezte ki, hogy közel 1000 iskola regisztrált a programhétre. Köszöntőjében felhívta a figyelmet a felelős állattartás fontosságára. Többek között kitért arra, hogy a magyar lakosság csaknem 75 százaléka tart valamilyen háziállatot. Ez a szám is azt tükrözi, hogy Magyarországon kiemelt figyelmet kapnak az állatok. „Aki az állatokat szereti, rossz ember nem lehet!” – zárta gondolatait az államtitkár.
Fotó: Bagosi Zoltán
Dr. Soós Gábor, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság főtitkára az őshonos állatfajokat mutatta be, s kérdezte is róluk a hallgatóságot. Az állatvilággal való személyes tapasztalatait is megosztotta a diákokkal, bízva abban, hogy a jó példák ösztönzőek lehetnek a fiatalok számára, hogy később felelős állattartókká váljanak. Köszöntőjében kitért a középiskolásoknak kiírt kreatív pályázatra, és biztatta a diákokat a részvételre.
Rajna Ágnes, az UNICEF Magyar Bizottság kommunikációs vezetője, a klímaváltozás okozta válsághelyzetekre hívta fel a figyelmet, amelyek a világ állatfajainak jelentős részére hatással vannak. Beszédében a Klímahősök Programot is bemutatta, melynek keretében fiataloknak szerveznek konferenciákat, workshopokat, és lehetővé teszik számukra, hogy megismerkedjenek a fenntartható megoldásokkal, szakértőkkel beszélgessenek, és javaslatokat fogalmazzanak meg a jövő nemzedékek klímapolitikai döntéshozatalában.
Kapcsolódó bejegyzések
Az ember és az állatvilág harmóniája a 2025-ös Világ Legnagyobb Tanórájának fókuszában
Az idei évben a programsorozat az ember és az állatvilág együttélésének kérdéskörére fókuszál.
A köszöntőket három szakmai előadás követte. Elsőként Szelényi Gábor, a Fővárosi Állat- és Növénykert természetvédelmi referense „A városban élő, bajba jutott vadállatok mentése” című előadásában a vadállatmentő munka sokszínűségét mutatta be a diákoknak. Megtudtuk azt is, hogy hazánkban a leggyakrabban mentett fajok közé a keleti sün, a denevér, a fekete rigó, a széncinege, továbbá a fecske, a harkályfélék, a vörös vércse és a fehér gólya tartoznak.
Előadásában a mentést szükségessé tevő helyzetekre is kitért, a problémák legtöbbször sérülésekből, betegségekből, balesetekből, mérgezésekből, a madarak esetében pedig áramütésekből származnak, de megemlítette az orvvadászatot is. Prezentációját a hazánkban egyre gyakoribb és nagy számban elterjedt idegenhonos inváziós fajok térhódításával zárta, kiemelve az ékszerteknősök példáját, melyekből a Fővárosi Állat- és Növénykert számos egyedet befogadott annak érdekében, hogy az őshonos mocsári teknősök életterét ne veszélyeztessék.
Kapcsolódó bejegyzések
Különleges kis betegek: mentett vadállatok – Interjú
A Fővárosi Állat- és Növénykert vadállatmentő tevékenységéről Hanga Zoltán szóvivővel és dr. Sós Endre főállatorvossal beszélgettünk.
Elmer Tamás, az Országos Erdészeti Egyesület főtitkára „Velünk élő emberek” című előadásában az erdei és az emberi életközösség kapcsolatát és egymásra gyakorolt hatásait mutatta be. Egy nem mindennapi példát is elmesélt a diákoknak, a nemrégiben a salgótarjáni panelházak közé keveredett gímszarvas esetét. „Azért, hogy együtt élők legyünk, tanulnunk kell az állatokról, meg kell értenünk őket, és nem utolsó sorban védenünk kell a természetet” – zárta előadását Elmer Tamás.
Kapcsolódó bejegyzések
35 év után újra láttak hazánkban jávorszarvast
A jávorszarvasról készült videófelvételt Pácin, egy 1500 lelkes Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei falu határában rögzítették.
Györgyi-Ambró Gergő, a WWF Magyarország környezeti nevelési szakértője „Közös jövőnk a bolygón – Ember és vadvilág egymás mellett” című előadásában a nagyragadozókat állította a középpontba. Prezentációjában kitért arra is, hogy Európában 21.500 szürke farkas, 17.000 barnamedve és 9.000 hiúz él. Ez a szám igen kevés, pedig a nagyragadozók az erdők őrzői. Kifejtette, hogy a nagyragadozók csökkenthetik a fertőzéseket, segíthetik a növényzet regenerációját, továbbá növelhetik a biológiai változatosságot, így összességében kedvezően változtathatják meg az élőhelyek állapotát. Példaként Emil történetét osztotta meg a fiatalokkal. Emil egy jávorszarvasbika, aki Lengyelországból egészen Ausztriáig vándorolt. Az állatmentőknek köszönhetően ő szerencsésen megmenekült, és ma már ismét a saját élőhelyén „kóborol”.
A program részeként egy izgalmas állatbemutatót is tartottak az állatkerti Varázshegy Csillagterében, melynek keretében egy uhu, egy Harris-ölyv, két vándorpatkány és egy vadászgörény természetes viselkedéséből kaphattak ízelítőt a diákok az állatokkal foglalkozó trénerek segítségével. A nap zárásaként a nyitóeseményen részt vevő több száz diák zoopedagógiai szakvezetéseken tudhatott meg többet az állatkert legérdekesebb állatairól.
Fotó: Bagosi Zoltán
A rendezvény minden érdeklődő számára felvételről is megtekinthető a Világ Legnagyobb Tanórája honlapján.
Idén 11. alkalommal kerül megrendezésre a Világ Legnagyobb Tanórája programhét a Belügyminisztérium mint projektgazda megbízásából, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság és az UNICEF Magyar Bizottság szakmai támogatásával, az Alapértékek Nonprofit Kft. szervezésében. A programon közel 1000 iskola 130.000 diákja vesz részt, ami bizonyítja a kezdeményezés rendkívüli népszerűségét és hatékonyságát.
Az ENSZ 2015 szeptemberében indította útjára a „Project Everyone” kampányát, amelynek keretében – a Világ Legnagyobb Tanórájához kapcsolódva – a gyerekek világszerte azonos időben ismerhetik meg a fenntartható fejlődést szolgáló globális célokat, amelyek a gazdaság, a társadalom és a környezet kiemelt problémáira kívánnak megoldást nyújtani. Több mint 160 ország csatlakozott már ehhez a világméretű oktatási akcióhoz, amelynek központi, angol nyelvű honlapja átfogó forrásanyagokkal segíti a résztvevőket.
Fotó: Bagosi Zoltán
A program kapcsolódik a 2025. szeptember 18. és október 8. között megrendezésre kerülő Európai Fenntarthatósági Héthez is, melynek magyarországi koordináló szervezete a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács.
Az iskolák előzetes regisztrációt követően vehetnek részt a programsorozatban, amelyhez a jelentkezési felület a Világ Legnagyobb Tanórája weboldalán érhető el.
Fotók: Bagosi Zoltán
