
Matolcsy Miklóssal, az Alapértékek Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójával a Planet Lens fesztiválról, a környezeti nevelésről és a diákok szemléletformálásához kapcsolódó leghatékonyabb módszerekről beszélgettünk.
A napokban ért véget a Planet Lens Nemzetközi Természetfotó- és Filmfesztivál, melyen a kiváló természetfilmek és fotók mellett interaktív foglalkozások és workshopok is várták a látogatókat. Milyen tapasztalatokkal tért haza Veszprémből?
A filmfesztivál megnyitóján vettem részt, melyen valóban nívós természetfilmek és fotók mutatkoztak be a nagyközönségnek. A díjnyertes filmeket még az idő hiányában nem volt szerencsém megtekinteni, de biztosan sort kerítek rá, hiszen ezekből az alkotásokból szakmabeliként és magánemberként is inspirálódhatok. Egyébként a Planet Lens Nemzetközi Természetfotó- és Filmfesztivál programjaihoz csapatommal a diákok és az iskolák felől kapcsolódunk. A fiatalok számára természetfilm-pályázatot írt ki a Cinemira Nemzetközi Gyerek- és Ifjúsági Filmfesztivál, az Alapértékek Nonprofit Kft. és a Planet Lens, a Kék Bolygó Alapítvánnyal együttműködve, ami a négynapos rendezvényt látva, nagy sikert eredményezett.
A Fenntarthatósági Témahét megálmodójaként hogyan látja, a Planet Lens fesztivál és egy-egy hozzá hasonló rendezvény megmozgatja ma a fiatalokat?
Igen, mindenképpen. Hasonló eseményként tudnám említeni a Fenntarthatósági Témahetet, melyet évente megrendezünk az Alapértékek Nonprofit Kft-vel, a Kék Bolygó Alapítvánnyal együttműködésben. Ez a fenntarthatósági projekthét minden alkalommal kiemelt témákat helyezve a fókuszba foglalkozik a diákokkal, az iskolákkal és a tanárokkal. Az idei rendezvényünk egyik fő témája a talaj és a biodiverzitás volt a környezeti fenntarthatóság kérdéskörében. A témahét pedig úgy épül fel, hogy az előbb említett területet óravázlatokkal, projekttervekkel, pályázatokkal és versenyekkel járjuk körül. Törekszünk arra, hogy ne csak a klasszikus iskolai keretek között találkozzanak a diákok a fontos kérdésekkel, hanem más fórumokon és többféle nézőpontból tudjanak velük foglalkozni.
A Planettel és a Cinemirával kiírt természetfilm-pályázatuk a biodiverzitás témaköréhez is kapcsolódott. Megmozgatta a diákok fantáziáját ez a téma?
Örömmel mondhatom, hogy igen, hiszen a kisfilmpályázatra több mint 200 alkotás érkezett. A magas szakmai színvonalat képviselő zsűri által kiválasztott pályaművek alkotói igazán büszkék lehetnek magukra, hiszen egy rangos versenyen mérethették meg kreativitásukat és tudásukat.
Hamarosan az iskolai tanév végéhez érünk, így közeleg a minden évben megrendezésre kerülő AlmaZöld díjátadó gála. Mitől különleges ez az esemény?
Ez a gála igazi közösségi esemény, melynek során a Fenntarthatósági Témahét pályázatain és versenyein győztes iskolákat, diákokat és tanáraikat látjuk vendégül. Az egész napos eseményen interaktív programok, beszélgetések, előadások és filmvetítések várják a fiatalokat. Általában 100–150 fő érkezik a tematikus napra, s az idei gálán szeretnénk a Planet Lens diákgyőzteseit is vendégül látni, természetfilmjeiket és fotóikat pedig bemutatni. Az AlmaZöld gála június 18-án a budapesti Barabás Villában kerül megrendezésre.
Hogyan látja, ezek a programok és lehetőségek az okoseszközök korában ténylegesen is közelebb viszik a fiatalokat a természethez?
Igen, teljes mértékben. Ma már rendelkezésünkre állnak tények és számadatok is, melyek azt bizonyítják, hogy szükség és igény is van olyan rendezvényekre, mint a Planet Lens és a Fenntarthatósági Témahét.
Hogyan mérik ezeknek a programoknak a hatását?
Hatodik éve szervezünk diákok számára fenntarthatósági kutatást. Ez egy Kárpát-medencei szintű online kutatómunka, melyben hat egyetem, köztük határon túliak is részt vesznek. Évente 10 ezer diák tölti ki a kérdőívet, így viszonylag nagy adathalmaz alapján átfogó képet kaphatunk az aktuális helyzetről. A kutatás elsősorban a diákok tudásszintjét és attitűdjét méri, vagyis azt, hogy miként viszonyulnak a fenntarthatósághoz és a környezethez.
A fiatalok között e téren láthatóak különbségek?
Statisztikailag is kimutatható, hogy szignifikáns az eltérés a Fenntarthatósági Témahéten részt vevő, illetve a rendezvényen részt nem vevő diákok között. Sőt, még az is kimutatható és számszerűsíthető, ha egy fiatal több témahéten vett részt. Tehát egyértelműen látszik, hogy ezeknek a rendezvényeknek szemléletformáló, pozitív hatása van. A program látogatottsága, vagyis a regisztrációs számok – ahová az adott iskola, a diákok, a pályázatok és a pályaművek is beletartoznak – mind azt mutatják, hogy az elmúlt 10 esztendőben folyamatosan emelkedik a részvételi arány. Az pedig külön öröm, hogy évről évre újabb rekordok dőlnek meg. A legutóbbit a 10. jubileumi Kárpát-medencei Fenntarthatósági Témahéten ünnepeltük, melyre 1968 iskola 416 000 diákja regisztrált.
A fiatalok szempontjából mi az, ami a környezeti nevelés területén napjainkban a fontos témák között is talán a legfontosabb?
A kutatási eredményekhez csatolnék ismét vissza, hiszen ezekből az adatokból több tízezer diák válasza rajzolódik ki. Ebből kiderül, hogy a megszerzett tudás gyakorlatba helyezésére kell a legnagyobb hangsúlyt fektetnünk. Ez a mindennapi életben való cselekedetek átformálását jelenti. A diákoknak az alapvető kérdésekben nem hiányoznak az ismereteik, hiszen megtanulták, hogy mi a jó, mi a rossz, mit szabad, s mit nem, mi lehet előnyös a fenntarthatóság szempontjából, s mi az, amit kerülniük érdemes. A környezeti neveléshez kapcsolódó kérdések napi szinten átszövik az életünket, hiszen ezekkel a jó tanácsokkal az interneten, a reklámokban, s gyakorlatilag mindenhol találkozhatunk. A kérdés inkább az, hogy az adott egyén (fiatal) mit tesz a fenntarthatóság érdekében. A programjaink ezért is javarészt cselekvésre buzdító programok. Szeretnénk a megszerzett tudást a cselekvés irányába elmozdítani. Rendezvényeink a jövőben is eköré épülnek, bízva abban, hogy támpontokat adhatunk a fenntarthatóságra való törekvésben a jövő generációinak.
Fotók: Planet Lens
Kiemelt fotó: Havran Zoltán