

A darvak a Földön legrégebb óta élő madarak közé tartoznak, 5–10 millió éve vonulnak. Október elején nekünk is szerencsénk lehet hozzájuk, például a Hortobágyon. Ez az ikonikus madárfaj a Hortobágyi Nemzeti Park jelképe is: ősszel tízezer példányból álló csapataik mutatják meg, miért is van ez így.
A daru (Grus grus) 110–130 centiméteres madár, melynek szárnyfesztávolsága akár 2,2–2,5 méter is lehet. Szürke testét jellegzetes fekete és fehér fejdísz, vörös fejtetőfolt teszi karakteressé. Sziluettje sajátos: hosszú nyakkal és kinyújtott lábakkal repül. Egyedisége igaz hangjára is: messzire hallatszó „krúgatását” leginkább vonulásuk során hallhatjuk.
Költőhelyei elsősorban Skandinávia, Oroszország, a Baltikum, Észak-Európa nagyobb lápjai és mocsarai területén találhatók. Telelőhelyei pedig Spanyolország (Extremadura, Andalúzia), Franciaország, valamint Észak-Afrika. Magyarország fontos pihenő- és gyülekezőhely számukra, különösen a Hortobágy, a kardoskúti puszta, Biharugra és a Fertő–Hanság vidéke.

Kép: canva
Látványos őszi esemény a darvak vonulása
Szeptember végétől november közepéig csodálhatjuk meg ezt a különleges természeti jelenséget, melynek csúcsidőszaka október közepe. Ilyenkor a madarak az észak-európai fészkelőhelyekről délnyugat felé indulnak; Magyarország a fő közép-európai vonulási útvonal része.
Az esti behúzás közben figyelhetjük meg őket igazán, mivel napközben táplálkoznak (tarlókon, kukoricaföldeken, réteken), este pedig csapatostul húznak be a sekély tavakra, ahol biztonságban éjszakáznak. Ez a „daruhúzás” látványos élmény, a természetjárók és a madarászok kedvence.

kép: canva
Életre szóló kötelék
Mindenevő, de elsősorban magvak, gabonafélék, gyökerek, gumók, rovarok, kétéltűek, kisebb emlősök, sőt néha dögök is szerepelnek az étlapján. A vonulás során különösen szívesen táplálkozik kukoricatarlón, energiát gyűjt a hosszú út előtt.
A japán kultúrában a darvak a szerencse és a boldogság jelképei, ezért a házassági ceremónia elengedhetetlen kellékei az origami darvak.
A darvak különlegessége, hogy a párok életre szóló kötelékben élnek. Költőhelyükön (az északi mocsarak, lápok vidékén) építenek fészekdombot, többnyire nádból, sásból. 1–2 tojást raknak, a fiókák fészekhagyók, hamar követik a szülőket.

Kép: canva
Ökológiai jelentőségük is nagy
Részt vesznek a magok terjesztésében: miközben gabonát, gyommagokat, bogyókat fogyasztanak, hozzájárulnak a magok terjedéséhez. Emellett ürülékükkel gazdagítják a vizes élőhelyek és a mezők talaját. A táplálékláncban is fontos szereplők, hiszen, ez bármennyire is szomorú, a fiókák és a tojások fontos táplálékforrást jelentenek a táplálékháló más fajai számára. Ráadásul a daru kultúrtörténeti szempontból is különleges: a néphagyományban a hosszú élet, a hűség és az éberség szimbóluma.
Azonban – ahogy ma már egyre több élőlény vonatkozásában – a daru esetében is ki kell emelnünk a megváltozóban lévő életkörülményeket. Az élőhelyvesztés a darvakat is sújtja: a lápok, mocsarak lecsapolása, a mezőgazdasági területek intenzív használata hatással van élőhelyeikre. Ugyanez igaz a turizmusra, a vadászatra és a repterek közelségére; ezek szintén megzavarják vonulásukat. A vizes élőhelyek kiszáradása, a csökkenő táplálékbázis, a szélsőségek megjelenése pedig mind a klímaváltozás számlájára írhatók.
Magyarországon a daruvonulás évente több tízezer látogatót vonz a Hortobágyra. A jelenség nemcsak természeti élményként lenyűgöző, de komoly gazdasági bevételt is hoz a térségnek. A daru tehát nemcsak ökológiai, hanem társadalmi és gazdasági szempontból is kiemelt jelentőségű faj. Vigyázzunk rá!
Kiemelt kép: canva
