A fenntarthatóság azt jelenti, hogy csak annyit vehetnénk el a természettől, amennyit az önmagától vissza tud pótolni, de a jelenlegi életmód folytatásához a Föld jelenlegi erőforrásainak 1,8-szeresére, hosszabb távon pedig a duplájára lenne szükségünk – jelentette ki Áder János, a Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumi elnöke Sárváron, a több mint 500 általános iskolás és középiskolás részvételével tartott előadásában.
A volt köztársasági elnök a Sárvár Arénában fogyasztásunk fenntarthatatlanságáról beszélt, illetve a fenntartható fejlődés kérdéseit állította klímavédelmi előadásának középpontjába. Áder János felidézte, hogy az ipari forradalom óta olyan népességrobbanás következett be bolygónkon, amilyenre ezt megelőzően nem volt példa az emberiség történetében, a folyamat pedig egyre gyorsult, az utóbbi 100 évben a Föld népessége megnégyszereződött, mára pedig meghaladta a 8 milliárdot. A népességnövekedés üteménél háromszor gyorsabban nőtt az energiafogyasztásunk, a vízfogyasztásunk pedig nyolcszorosan.
Kapcsolódó bejegyzések
A következő évtizedek a növekvő energiaigény kielégítéséről szólnak
Áder János szerint a világon mindenhol azon dolgoznak, hogy megoldják az energiatárolás problémáját.
Fenntarthatatlan, hogy növekvő energiaigényünk 84 százalékát még mindig fosszilis energiahordozókból, olajból, szénből és földgázból elégítjük ki, ezek helyett mielőbb a megújuló energiára, a napenergiára, a szélenergiára, a biogázra kellene áttérnünk, de az energiamixben nélkülözhetetlen az atomenergia felhasználása is.
Áder János előadásában a bolygó erőforrásainak bemutatása mellett ismertette az egyre fogyó víz problémáját, bizonyos termékek „vízlábnyomát” emelte ki, valamint szólt arról is, hogy a „Dobd el!”-kultúra mekkora környezetszennyezést és energiapazarlást okoz. Kitért arra is, hogy Magyarországon korábban egy lakosra számítva évente 66 kilogramm élelmiszert dobtak ki, egyúttal örvendetesnek nevezte, hogy ez a mennyiség az utóbbi időszakban 50 kilogrammra csökkent.
Kapcsolódó bejegyzések
Mit tehetünk a vízválság megelőzéséért?
Áder János előadásában elmondta, hogy a klímaváltozás hatásainak 80 százalékát a vízen keresztül érezzük majd.
Áder János előadásában megemlítette, hogy Európában az eladott ruhadarabok egyharmada a szemétben végzi, ez is hozzájárul ahhoz, hogy a globális szén-dioxid-kibocsátás 10 százaléka a textiliparhoz kötődik, de jelentős, mintegy 5 százalékos az elektronikai szektor kibocsátása is, miközben egy mobiltelefon legyártásához 13 ezer liter víz szükséges.
A volt államfő foglalkozott előadásában az újrahasznosíthatóság kérdésével, kitérve arra, hogy a már említett mobiltelefonokból többféle értékes anyag, egyebek közt arany, réz és lítium nyerhető ki, ezzel is csökkenthető ezeknek az anyagoknak a bányászata. Példaként megemlítette, hogy 1 tonnányi mobiltelefonból tízszer annyi arany nyerhető ki, mint egy tonnányi kőzetből.
Kapcsolódó bejegyzések
7,5 tonna mobilt passzoltunk vissza
Ötödik éve tart a „Passzold vissza, Tesó!” elnevezésű, használt mobiltelefon visszagyűjtő kampány. Eddig 7,5 tonnányi mobilt passzoltunk vissza.
A Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumi elnöke a diákok kérdéseire válaszolva felhívta a figyelmet arra, hogy azzal is lehet óvni a természetet, ha például nem vásároljuk meg azt, amire amúgy nincs is szükségünk, illetve ha nem akarunk becsomagolni mindent, például egy cső kukoricát vagy egy fél dinnyét.
A vízbe került műanyagokkal kapcsolatban felidézte, hogy ezek sajnos már a világűrből is látható szigeteket alkotnak az óceánokban, amelyek területét összeadva India területének nagyságát kapjuk eredményként. Az erdőkkel kapcsolatos kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, hogy minden évben egy Olaszország területével megegyező erdőterület tűnik el. Ezzel szemben komoly eredmény, hogy Magyarországon az 1900-as évek eleje óta megduplázódott az erdővel borított területek nagysága.
(MTI)
Fotó: Katona Tibor / MTI