Sokan gondolják, hogy a farkaspókok csípnek, ám a legtöbb faj, amely Magyarországon él, képtelen átharapni a bőrünket. A gondos anya lévén alaposan felderített réti farkaspók még november enyhébb hónapjaiban is megfigyelhető.
A pókok ellenérzést váltanak ki belőlünk, főleg, ha nagyok és gyorsak. Szegény farkaspókokra mindkettő igaz, ezért hajlamosak vagyunk rettegni tőlük. Ennek azonban nem sok alapja van, ugyanis ártalmatlanok. Én magam sem voltam egy nagy pókrajongó, ám be kellett látnom, milyen fontos szerepet töltenek be a természet szövevényes rendszerében. Azért választottam november ízeltlábújának a réti farkaspókot (Hogna Radiata), hogy kicsit jobban megismerjük, és kevésbé féljünk tőle.
A farkaspókok (Lycosidae) családjába és a Pardosa nemzetségbe tartozó réti farkaspók szinte egész Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában megtalálható; Magyarországon gyakori és elterjedt. A nőstény 8–10 mm-es, míg a hím 6–8 mm-es. A réti farkaspókok 1–2 évig élnek.
Kapcsolódó bejegyzések
Te is találkoztál már a szongáriai rémmel?
Bemutatjuk hazánk legnagyobb pókfaját.
Nem kell neki szemüveg
A réti farkaspóknak kiváló rejtőszíne van, teste barnásszürke vagy szürkésbarna, a hátán világosabb sáv és sötétebb mintázat fut végig, így teljesen beleolvad a talaj színeibe. Nyolc szeme két ívben helyezkedik el: a felső kettő nagy és előre néz, ami kivételes térlátást biztosít számára. Ennek köszönhetően a farkaspók a legjobb látású pókok közé tartozik. A lábai hosszúak és erősek, gyors futásra alkalmasak, hiszen nem építenek fogóhálót, hanem aktív vadászok.
Kép: canva
Magyarországon is gyakori
Leginkább füves területeken, mezőkön, réteken, szántóföldek szegélyein, kertekben és erdőszéleken él. A talaj felszínén, az avarban, a fűcsomók között, esetenként a kövek alatt rejtőzik. Gyakran találkozhatunk vele kora tavasztól késő őszig, de enyhe teleken novemberben is aktív marad.
Az őszi hónapokban főként napsütötte, meleg déli lejtőkön figyelhető meg, ahol még van számára elérhető zsákmány (rovar, apró ízeltlábú). Nappali életmódú, gyors, kitartó vadász, zsákmányát lesből támadva vagy üldözés során ejti el. Táplálékát apró rovarok (levéltetvek, molnárpoloskák, kis legyek), más pókok és talajlakó ízeltlábúak jelentik. Zsákmányát méreggel bénítja meg, majd emésztőnedvekkel oldja fel.
Szaporodása különösen figyelemreméltó
A nőstény a petéket selyemgubóba rejti, amelyet a potroh végére erősít, és maga hordoz. Kikelésük után a kis pókok felmásznak az anya hátára, és ott maradnak, amíg önállóvá nem válnak. Az első vedlésig, tavasz derekáig élvezik a mamahotelt, egy selyemszállal rögzítik magukat az anyjukhoz, így esélytelen elkóborolniuk. Ez a fajta anyai gondoskodás ritkaság a pókok között.
Kép: canva
Ősszel és télen is aktív lehet
A farkaspók késő őszig aktív, sokszor még novemberben is vadászik, ha az időjárás enyhe (10–15 °C körüli). Télen az avarban, kövek között vagy fakéreg alatt húzza meg magát. Az őszi nőstények gyakran még petecsomót hordoznak, így a populáció tél után folyamatosan megújul.
Kulcsszereplő a kertben
A réti farkaspók kulcsszereplő a talajfelszíni ökoszisztémában az alábbiak miatt:
- Természetes kártevő-szabályozó, mivel előszeretettel fogyasztja a mezőgazdasági kártevő rovarokat, például a levéltetveket, a molnárpoloskákat, a lárvákat. Egy hektárnyi mezőn több ezer példány is élhet, így jelentős rovarirtó hatást fejt ki.
- Fenntartja a biológiai egyensúlyt, mivel a táplálékhálózat középső szintjén áll: a farkaspók zsákmánya lehet a madaraknak, a gyíkoknak, a békáknak, így összeköti a rovarvilágot a magasabb rendű állatokkal.
- Indikátorfaj, jelenléte és egyedszáma jól jelzi a környezet állapotát. A farkaspók érzékenyen reagál a növényzet, a talaj és a mikroklíma változásaira; a vegyszerhasználat (pl. a rovarirtók alkalmazása) erősen csökkenti az állományát; jelenléte a biodiverzitás és a talajegészség természetes „mutatója”.
A farkaspókok képesek „megjegyezni” a terepet, és később visszatérni a kedvező vadászhelyekre. Ráadásul a szemük éjszaka visszaveri a fényt, így sötétben elemlámpával megvilágítva apró zöldes csillanásokként észlelhetők. Egyes kísérletek szerint a farkaspókok vizuálisan is felismerik a mozgást, ami szokatlanul fejlett tulajdonság a pókok körében.
A réti farkaspók nem védett, de az ökoszisztéma szempontjából fontos faj. A természetes gyepterületek, mezsgyék, parlagok és kiskertek megőrzése kulcsfontosságú a fennmaradásához. A vegyszermentes gazdálkodás, az avar és a fűcsomók meghagyása elősegíti telelését és a populáció megerősödését.
Kiemelt kép: canva
