Karácsony közeledtével a fenyőfa kiválasztása minden évben visszatérő kérdés, és egyre több család számára válik fontossá, hogy döntésük környezeti szempontból is felelős legyen. A műfenyő és a vágott fenyő közötti választás látszólag egyszerű, ám az életciklusuk, gyártásuk, lebomlásuk és társadalmi hatásaik alapján jelentős különbségek mutatkoznak.
A Klímapolitikai Intézet publikációjából kiderül, hogy a vágott fenyők nem természetes erdőkből származnak, hanem kifejezetten erre a célra létesített ültetvényeken nevelik őket. A karácsonyfának szánt fenyőfajták évente jelentős mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg, átlagosan 10–10,5 kilogrammot. Egy hektárnyi ültetvény 10 év alatt 100–110 tonna oxigént termel, miközben folyamatosan hozzájárul a légkör szén-dioxid-tartalmának csökkentéséhez.
Kapcsolódó bejegyzések
Fenyőfakisokos: milyen fajtát válasszunk?
Fenyőfavásárlás előtt érdemes átgondolni, hogy melyik fajta a leginkább megfelelő számunkra.
Mindez a mezőgazdasági termelés részeként történik, így ha nem létezne a karácsonyfa iránti igény, ezek a területek gyakran más, kevésbé fenntartható hasznosítás alá kerülnének. Emellett a kivágott fák helyére minden évben 5–6 új csemetét ültetnek, ami hosszú távon tovább növeli a tájban jelen lévő vegetációt és ennek ökológiai előnyeit.
A műfenyők mellett gyakran felmerülő érv, hogy hosszabb ideig használhatók, így kevesebb hulladék keletkezik. Bár az élettartamuk valóban több év, gyártásuk és szállításuk jelentős környezetterheléssel jár. A műfenyők többsége PVC-ből és fémből készül, ezek előállítása rendkívül energiaigényes folyamat, és elsősorban fosszilis energiahordozókra támaszkodik. Egy körülbelül 2 méter magas műfenyő előállítása 40–50 kilogramm CO₂-kibocsátással jár, ami közel tízszerese a vágott fenyő elégetésekor felszabaduló mennyiségnek.
Kapcsolódó bejegyzések
A valódi karácsonyfa előnyei
A karácsonyfák környezeti előnyei és hátrányai már túlmutatnak azon a kérdésen, hogy valódi vagy műanyag fenyőt érdemes-e vásárolni.
A globális gyártási lánc további kockázatokat hordoz: a műfenyők közel 90 százaléka Kínában készül, majd teherhajókon vagy repülőgépeken jut el Európába és Észak-Amerikába. Ez a szállítási távolság átlagosan 190 százalékkal növeli a kibocsátás mértékét a vágott fenyőkhöz képest. A vágott fenyők lebomlása során felszabaduló szén-dioxid nagyjából megegyezik azzal a mennyiséggel, amelyet életük során megkötöttek. Ezáltal megfelelő kezelés esetén – például komposztálással vagy energetikai felhasználással – gyakorlatilag karbonsemlegesnek tekinthetők.
Magyarországon, különösen Budapesten jól kiépült rendszer működik a karácsonyfák begyűjtésére: az FKF évente 500–600 ezer fát szállít el, amelyekből fűtési célú biomassza vagy komposzt készül. A hulladékfa így visszakerül az energetikai körforgásba, és nem terheli a környezetet tartós hulladékként.
Az, hogy környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági szempontból melyik a fenntarthatóbb választás, a Klímapolitikai Intézet publikációjából kiderül.
Fotó: Canva