A napokban nagyon sok havat kapott az ország. Több helyen 20–30 centiméter friss téli csapadék is hullott.
A Klímapolitikai Intézet publikációjában kiemeli, hogy a napokban a közösségi médiában sokakban felmerült a kérdés: „Ha esik a hó, sőt több napon át, akkor hogyan beszélhetünk klímaváltozásról?” A válasz röviden: a havazás nem cáfolja a klímaváltozást, hanem beleillik annak folyamatába. De miért is? Először is különbséget kell tenni időjárás és klíma (éghajlat) között. Az időjárás a légkör és a vele kölcsönhatásban lévő geoszférák pillanatnyi fizikai, kémiai állapota. A klíma vagy éghajlat pedig az időjárási elemek (a hőmérséklet, a csapadék, a szél, a légnyomás stb.) hosszú távú, legalább három évtizednyi trendje és statisztikai jellemzője.
Kapcsolódó bejegyzések
Akár 30 centi is hullhat – Átok vagy áldás a sok hó?
Az utóbbi években elmaradtak a nagy havazások, ami a természet számára és a klímaváltozás szempontjából sem kecsegtető. Könnyen elképzelhető, hogy ez idén másként alakulhat, ugyanis az előrejelzések egyes helyeken 30 centinél vastagabb hótakaróról is szólnak. Mire számíthatunk ezen a télen csapadék szempontjából, és miért is kell örülnünk a nagyobb mennyiségű hónak? Az enyhe telek, a […]
Egy-egy havas nap, az átlagnál hidegebb hét vagy hónap ezért nem cáfolja a globális felmelegedést, ahogyan egy hőhullám sem bizonyítja önmagában annak létét. A több évtizedes trend a fontos. A melegedő légkör több vízgőzt képes tárolni, így amikor hideg levegő tör be hozzánk a sarki régióból, ez a többlet nedvesség gyakran hó formájában csapódik ki, ami intenzívebb havazást eredményezhet, mint korábban.
Természetesen ehhez megfelelő fizikai körülmények szükségesek. Emiatt fordulhat elő az a látszólagos ellentmondás, hogy miközben hosszú távon csökken a havas napok száma, és rövidül a hótakaróval borított időszak, az egyes havazási események erősebbek és szélsőségesebbek lehetnek. A klímaváltozás egyik legfontosabb következménye ugyanis nem az, hogy mindig melegebb van az átlagnál, hanem az, hogy nő a szélsőségek gyakorisága, és a légköri folyamatok egyre instabilabbá válnak.
Kapcsolódó bejegyzések
Hóviharban is szomjazik a Duna: közeleg a rekord alacsony vízállás?
Nagyon alacsony a Duna vízállása.
A mérések és a hosszú idősorok azt mutatják, hogy a telek átlaghőmérséklete emelkedik, a tartós hótakaróval borított napok száma csökken, miközben a csapadék egyre inkább időben koncentráltan, intenzív események formájában érkezik. A klímaváltozást tehát nem egyetlen hóesés vagy hideg periódus alapján lehet megítélni, hanem több évtized adatait és tendenciáit értékelve. Így egyre ritkábbak lesznek a havas napok, egyre melegebbek a telek, sőt a legpesszimistább forgatókönyvek szerint (most ez a legvalószínűbb) az évszázad második felétől a Kárpát-medence alacsonyabban fekvő területein, azaz Magyarország nagy részén is a tél mindössze egy hónaposra rövidül majd.
A kérdés tehát nem az, hogy esik-e még hó a jövőben, hanem az, hogy milyen gyakran, milyen intenzitással és milyen következményekkel. Ezekben pedig már most jól látható a klímaváltozás hatása. Gondoljunk csak a mezőgazdaságra, a 2018 óta tartó talajnedvesség-deficitre Európa jelentős részén és a fagyos napok számának szignifikáns csökkenésére.
Fotó: Canva