Látványos visszaesést mutat a havas napok száma hazánkban: a HungaroMet adatai alapján 1980 óta országos átlagban 11 havas nappal lett kevesebb.
Az elmúlt évek számai különösen beszédesek, erre hívja fel a figyelmet a MAGOSZ: míg korábban jóval gyakoribb volt a tartós hótakaró, 2020-ban mindössze 8 havas napot jegyeztek fel, tavalyelőtt 9-et, tavaly pedig 11-et. Az adatsor szerint a havas napok országos átlaga jelenleg 21 nap, ugyanakkor a szélsőértékek jól jelzik a változékonyságot: a legtöbb, 38 havas napot 1996-ban mérték. A trend azonban összességében lefelé mutat, ami nemcsak közlekedési és turisztikai kérdés, hanem a mezőgazdaság számára is egyre fontosabb alkalmazkodási kényszert jelent.
Kapcsolódó bejegyzések
A hótakaró legfőbb előnye, hogy természetes szigetelőként óvja a talajt és a benne rejtőző növényeket a durva fagyoktól.
Miért számít a hótakaró a gazdálkodásban?
A hó a köznyelvben „téli csapadék”, agrárszempontból viszont többet jelent egyszerű fehér takarónál. Tartós jelenléte több szempontból is kedvező:
- Vízutánpótlás: a lassú olvadás egyenletesebben tölti a talaj nedvességkészletét, szemben a hirtelen, nagy intenzitású téli esőkkel, amelyek gyakran lefolynak, vagy eróziót okoznak.
- Hőszigetelés: a hótakaró védi az őszi vetéseket és a talajéletet a szélsőséges fagyoktól. Hó nélkül egy-egy hidegbetörés nagyobb kockázatot jelenthet a kifagyásra érzékeny állományokban.
- Talajélet és -szerkezet: a fagyás–olvadás ciklusok, valamint a hőmérsékleti szélsőségek hó hiányában intenzívebben terhelhetik a talajt, különösen a sekélyebb termőrétegű területeken.
Kapcsolódó bejegyzések
A havazás nem cáfolja a klímaváltozást, hanem beleillik annak folyamatába.
Kevesebb hó, nagyobb szélsőségek
A havas napok számának csökkenése jellemzően együtt jár azzal, hogy a téli csapadék egy része eső formájában érkezik, illetve gyakoribbak lehetnek a gyors váltások (enyhe idő után hirtelen fagy). Ez több kockázatot is hozhat:
- Belvíz és lefolyás: ha a talaj telített, a téli esők könnyebben okoznak magas vízállásokat, később pedig – amikor igazán kellene – már hiányozhat a talajból a nedvesség.
- Tavaszi indulás: a hóolvadékból származó víz sok térségben hagyományosan fontos „indítótőke” volt a vegetáció kezdetén. Ennek hiányában gyorsabban kialakulhat a tavaszi vízhiány.
- Kártevők és kórokozók áttelelése: a enyhébb telek – hóval vagy anélkül – kedvezhetnek bizonyos kártevők és betegségek áttelelésének, ami a növényvédelmi nyomást is növelheti.
Kapcsolódó bejegyzések
Ha leesik a hó, nincs is jobb program, mint kimenni a természetbe.
Mire érdemes készülni?
A hótakarós napok számának csökkenése nem önmagában, hanem a csapadékeloszlás átalakulásával együtt értelmezhető. Gazdálkodói oldalról felértékelődhet:
- a talaj vízmegtartó képességének javítása (szervesanyag-visszapótlás, takarónövények telepítése, kímélő művelés),
- a téli-tavaszi vízlefolyás mérséklése (művelési irány, erózióvédelem, táblaszintű vízvisszatartás),
- az őszi vetések kockázatkezelése (fajta- és technológiaválasztás, tápanyag- és állományerő-szabályozás).
A HungaroMet adatai alapján kirajzolódó trend világos: Magyarországon a havas napok ritkulnak. A mezőgazdaság számára ez nem csupán időjárási érdekesség, hanem olyan jelzés, amelyhez a talajgazdálkodásban és a termesztéstechnológiában is egyre tudatosabban kell alkalmazkodni.
(Agroinform / MAGOSZ)
Fotó: Canva