A városi környezet kialakítása jelentős hatással van a benne élők mentális és fizikai egészségére. Ez a 2020-as évek elején a Covid19-járvány, illetve az éghajlatváltozás mind drasztikusabb hatásai kapcsán különösen nyilvánvalóvá vált. Cecil Konijnendijk, a holland Nature Based Solutions Institute (NBSI) társigazgatója e felismerés nyomán alkotta meg 2021-ben az épített környezet és a zöldfelületek arányát meghatározó 3-30-300-as szabályt.
Az Energiastratégia Intézet kutatásában esettanulmányok alapján vizsgálta meg, hogy az általa tett javaslatok mennyire érvényesülnek Budapesten. A 3-30-300-as szabály három kritérium teljesülését javasolja a városi életminőség javítása érdekében.
Kapcsolódó bejegyzések
Ez a város lett idén a legzöldebb Európában
A Több Zöld Várost Európának kampány minden évben városi zöldítési projektek nevezését várja.
- Mindenhonnan legyen látható legalább három kifejlett fa. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy otthona, munkahelye vagy iskolája ablakából minden városi lakos lásson rá legalább három kifejlett fára. A kutatások szerint ugyanis a közvetlen környezetükben lévő zöld növényzet pozitív hatással van a mentális egészségünkre.
- Legyen minimum 30%-os a lombkorona-borítottság. A városok egész területét alapul vevő ajánlás révén javulna a települések mikroklímája, csökkenne bennük a hőszigethatás, illetve a zaj- és a légszennyezés, valamint pozitív irányban változna az ott élők fizikai és mentális egészsége. A 30%-os küszöbérték az a szint, amelynél már biztosan érezhető a természetes környezet hűtőhatása, valamint érvényesülnek egyéb kedvező hatásai is. Emellett ha valahol több fa található, akkor a környéken élők szívesebben töltenek időt a szabadban, ez pedig pozitívan hat a társadalmi kapcsolataikra. A nagyjából egyharmad részben meghatározott arány azonban inkább csak egyfajta minimumértéknek tekinthető, a városoknak tehát javasolt ennél magasabb arányt megcélozniuk.
- 300 méteren belül mindenhonnan legyen elérhető valamilyen nagyobb zöldfelület. A lakóépületek közelében található, könnyen megközelíthető parkok és más nagyobb zöldfelületek segítik a rendszeres mozgást és a kikapcsolódást, ezzel pedig hozzájárulnak az emberek általános jóllétéhez. Ez az ajánlás az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Regionális Hivatalának irányelveivel is összhangban van.
Kapcsolódó bejegyzések
Tegyünk együtt a városi zöldfelületek növekedéséért!
Budapest zöldfelület tekintetében nem áll túl jól. Ám rengeteg kiaknázatlan lehetőség van a belvárosi épületek belső udvarain, a tetőkön és a közösségi kertekben.
A 3-30-300-as szabályt egyszerű, jól követhető elvei miatt világszerte egyre több város kezdi alkalmazni nemcsak fontos üzenetként, hanem tervezési és fejlesztési iránymutatásként is. Számos előnye mellett azonban vannak olyan korlátjai is, amelyeket mindenképpen figyelembe kell venni. Bár alkalmazásában van tere a rugalmasságnak, elveit sokszor igen nehéz egy-egy település helyi sajátosságaira alkalmazni, hiszen egy alacsonyabb népsűrűségű külvárosi terület igényei jelentősen eltérnek egy sűrűn lakott belvárosi területétől.
Megvalósítása emellett egy nagyobb kiterjedésű, vegyes beépítettségű város esetében megköveteli a körültekintést, az odafigyelést és a következetességet. A szabály a vidéki területeken is máshogy érvényesül; ilyen környezetben az első két követelmény nagyobb jelentőséggel bír, a harmadik relevanciája viszont mérsékeltebb, hiszen a vidéki területeken gyakran könnyebben elérhetők a nagyobb zöldfelületek, illetve az ott lakóknak gyakran saját kertjük is van. Ezekben az esetekben a szabály alkalmazására kisebb módosítások után kerülhet sor. A publikáció tovább olvasható az Energiastratégia Intézet weboldalán.
Fotó: Canva