A globális felmelegedés kifejezés hallatán mindenki nagy aszályokra és elviselhetetlen hőségre asszociál, ugyanakkor a folyamatnak van egy másik oldala is.
A klímaváltozás nemcsak szárazság formájában jelenthet kockázatokat. A megnövekedett hőmérséklet hatására ugyanis míg egyes területeken intenzívebbé válik a párolgás, ami gyakoribb és szélsőségesebb esőzéseket okoz, addig máshol a kiszáradást gyorsítja – olvasható a Makronóm publikációjában.
Kapcsolódó bejegyzések
Mit okoznak a villámaszályok és a hőhullámok?
A megnövekedett sugárzás, a gyorsabb párolgás és a csapadékhiány kombinációja a mezőgazdaságra és az élelmiszer-biztonságra is veszélyt jelent.
A légkör minden 1 °C-os hőmérséklet-emelkedéssel 7 százalékkal több nedvességet képes magában tartani. Ebben a folyamatban fontos szerepük van az ún. légköri folyóknak, a Föld légkörében megjelenő nedvességből és szélből álló sűrű sávoknak, amelyek nagy mennyiségű csapadékot szállítanak. Ezek a legfontosabb és legnagyobb mechanizmusai az édesvizek légköri áramlásának.
A Copernicus uniós földmegfigyelési program szerint a februári extrém csapadékos időjárás különösen Franciaországot, Spanyolországot, Portugáliát és Marokkót érintette, ugyanakkor a kontinens többi részén szélsőséges szárazság uralkodott. A globális átlaghőmérséklet az év második hónapjában 1,49 °C-kal haladta meg az iparosodás előtti szintet, ezzel az idei február az eddigi öt legmelegebb közé került. A La Niña csendes-óceáni ciklikus hidegáramlat átmenetileg mérsékelte a februári globális átlaghőmérséklet további emelkedését.
Kapcsolódó bejegyzések
A klímaváltozás gyengébb El Niño és La Niña időjárási ciklonokhoz vezethet
A Csendes-óceán keleti részén a meleg El Niño és a hideg La Niña állapotok közötti ciklikusságot gyengítheti az klímaváltozás és még a kutatók sem tudják, milyen ökológiai hatásai lesznek.
Európán kívül a szokásosnál több csapadék Ausztráliát, Mozambikot és Botswanát sújtotta, míg az Egyesült Államok, Mexikó északi része, a kínai keleti partvidék, valamint Dél-Amerika és Délkelet-Afrika egyes részei szárazságtól szenvedtek. Európa szempontjából a fő probléma az, hogy a légköri folyók télen megterhelik a termelésre alkalmas régiókat, ezzel megzavarják a növénytermesztést.
Az Egyesült Királyságban például a gazdák arra figyelmeztettek, hogy az idei február 23 százalékkal csapadékosabb volt az átlagnál, ezért egyes termények már most rothadnak. A hőmérséklet régiónként jelentősen eltérő volt Európában: Nyugat-, Dél- és Délkelet-Európában átlag feletti hőmérsékleteket mértek, míg a Skandináv-félszigeten, a balti államokban és Oroszország északnyugati részén hideg időjárás volt jellemző. Európán kívül a világ egyes részein, többek között az Egyesült Államokban, Kanada északkeleti részén és a Közel-Keleten az átlagosnál melegebb, míg Alaszkában, Kanada északi térségében és Grönlandon hideg időjárás volt jellemző.
A publikáció tovább olvasható a Makronóm weboldalán.
(Makronóm)
Fotó: Canva