



A Szentendrei Skanzenben kiállítás mutatja be, miként szolgálhatják a népi hagyományok a fenntarthatóságot – erről beszélt Áder János volt köztársasági elnök Kék Bolygó című podcastjának legújabb adásában.
Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Nagyné Batári Zsuzsannával, a Szentendrei Skanzen tudományos főigazgató-helyettesével beszélgetett a kiállításról. A volt államfő elmondta: a Fenntarthatósági Témahéttel egy időben nyílik meg a kiállítás, amely azt mutatja be, hogyan lehetne könnyebben elérni az ősi tudásra, népi bölcsességre, hagyományokra támaszkodva az ENSZ által 2015-ben elfogadott 17 fenntartható fejlődési célt.
A főigazgató-helyettes elmondta: a skanzen őrzi a paraszti tudást, amelyből napjainkban is lehet tanulni. A kiállítás ezeket a ma is használható gyakorlati ismereteket mutatja be. A sorozat a háztól indulva a használati tárgyakon át az ott élő embert, közösséget mutatja be. A kiállítás, amely az iskolások számára is jó lehetőség a szemléletük formálására, jövőre is folytatódik. Arról is szó esett, hogy őseink a paraszti kultúrában sokkal természetközelibb életmód szerint éltek, jobban ismerték saját környezetüket, például azt, hogy mi az, ami helyben a legjobban megterem, milyen növényeket hasznosíthatnak, és ismerték a gyógynövények pozitív hatásait is. A skanzen területén több mint 120-féle gyógynövénnyel találkozhatnak a látogatók.
Áder János szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy elveszítjük azt a tudást, amely szüleinknek, nagyszüleinknek megvolt, s ez hiányzik az egészséges életmódhoz, a környezetünkhöz fűződő megfelelő viszonyunkhoz. Hozzátette, hogy Magyarországon van gyógynövénykutató intézet, amely fontos szerepet játszik abban, hogy ezek a növények nagyobb szerepet tölthessenek be a gyógyításban. Például a maszlag, amely fájdalomcsillapító, a farkasalma, amely sebkezelésre jó, az ördögcsáklya, amely gyulladáscsökkentő hatású, az útifű, amely köhögés ellen jó, a kakukkfű, amely pedig torokgyulladás esetén áldásos hatású.
A kiállítás egyik része a fenntartható fejlődéssel összefüggésben a burgonyával is foglalkozik.
Áder János kifejtette, hogy a burgonyát 8000 ezer éve ismerjük, Európában az 1500-as években, Magyarországon az 1700-as években terjedt el, ma egymilliárd embernek az alapélelmiszere. Számos fajtája van, kicsi a vízigénye, energiadús, vitaminokban gazdag, gluténmentes, és hazánk második legfontosabb élelmiszernövénye. Hozzátette, hogy a paraszti kultúra, a hagyományok integrálása főként a skanzenekben látható. A világ lakosságának 54 százaléka városokban él, 2050-re már 75 százalék lesz városlakó. Egyre kevésbé kapcsolódunk a paraszti kultúrához, elszakadtunk a hagyományoktól, ám fontos ezek fenntartása. A szentendrei kiállítás ehhez hasznos ötleteket ad a városlakóknak.
A beszélgetés teljes terjedelmében az alábbi videón tekinthető meg:
(MTI)
Fotó: Canva