ValĂłszĂnűleg a klĂmaváltozás hatására szĂ©lsĹ‘sĂ©gesebb lett a nyári csapadĂ©k eloszlása Budapesten: az utĂłbbi 30 Ă©vben egyaránt nĹ‘tt a rendkĂvĂĽl csapadĂ©kos napok száma Ă©s az egybefĂĽggĹ‘ száraz idĹ‘szakok maximális hossza is.
Tegnap jelent meg Kis Anna meteorolĂłgus cikke a MásfĂ©lfok oldalán, amelybĹ‘l többek között azt tudhatjuk meg, hogy az elmĂşlt Ă©vtizedek adatai Ă©s a trendek alapján hamarosan igen kĂmĂ©letlen nyarak jöhetnek a fĹ‘városban. ElĹ‘fordulhat majd, hogy akár fĂ©l hĂłnapig egyáltalán nem esik esĹ‘, ugyanakkor egy nyáron több, 40 millimĂ©tert is meghaladĂł extrĂ©m csapadĂ©kos nap is lehet. Ez a minta, ha kevĂ©sbĂ© szĂ©lsĹ‘sĂ©gesen is, de országos viszonylatban is hasonlĂł kĂ©pet mutat.
Mint a cikk Ărja, jelentĹ‘s csapadĂ©kmennyisĂ©gnek az számĂt, ha az egy nap alatt lehullott mennyisĂ©g meghaladja a 20, 30 vagy akár a 40 millimĂ©tert, hozzátĂ©ve, hogy akár már 10 millimĂ©ternĂ©l több esĹ‘ is problĂ©mákat okozhat pĂ©ldául a közlekedĂ©sben.
Az elmúlt 120 év adatait vizsgálva az látszik, hogy az utolsó 30 évben, az 1991-2020-as időszakban Budapesten nőtt az extrém csapadékos napok száma a nyári hónapokban. A fővárosban korábban jellemzően 20 körül alakult azon napok száma, amikor 30 milliméternél is több eső esett, de az elmúlt 30 évben ez a száma már elérte a 27-et.
Az 1901-1930 és 1961-1990 időszakok nyarain összesen hat, 1931-1960 között pedig nyolc nap fordult elő Budapesten, amikor 40 milliméternél több csapadék hullott, az 1991-2020-as időszakban viszont már 12 ilyen nap volt.
Persze az sem mindegy, hogy a nagy mennyisĂ©gű esĹ‘ adott napon belĂĽl hogyan oszlik el, a potenciális károkozás szempontjábĂłl ez nagy kĂĽlönbsĂ©geket jelenthet. Budapesten kifejezetten nagy problĂ©mákat okoz a hirtelen lezĂşdulĂł csapadĂ©k, ugyanis a rengeteg betonfelĂĽlet „vĂzzárĂłkĂ©nt” viselkedik, Ăgy lassĂtja a vĂz talajba valĂł szivárgását. Sok esetben ellehetetlenĂti a közlekedĂ©st, a csatornahálĂłzat nem kĂ©pes elvezetni a vizet, városi villámárvizek alakulhatnak ki, lakások, pincĂ©k ázhatnak be.
EzĂ©rt is fontos, hogy a városok tervezĂ©sekor a „kĂ©k- Ă©s zöld infrastruktĂşra” kerĂĽljön elĹ‘tĂ©rbe, amely mĂ©rsĂ©kelheti az intenzĂv csapadĂ©kesemĂ©nyek okozta károkat – Ărta a meteorolĂłgus, aki pĂ©ldakĂ©nt emlĂtette a zöldtetĹ‘k, a vĂzáteresztĹ‘ burkolatok használatát, mestersĂ©ges mĂ©lyedĂ©sek, tavak, esĹ‘kertek lĂ©tesĂtĂ©sĂ©t.
Kis Anna szerint nemcsak az extrĂ©m esĹ‘zĂ©s, hanem a csapadĂ©k hiánya is komoly gondokat okozhat. Az egymást követĹ‘ száraz napok maximális száma (tehát amikor megszakĂtás nĂ©lkĂĽl nem hullik esĹ‘) kis mĂ©rtĂ©kű növekedĂ©st mutat a nyári hĂłnapokban. Az 1901-1930, 1931-1960, 1961-1990 idĹ‘szakokban átlagosan 13 napig tartottak a leghosszabb egybefĂĽggĹ‘ száraz periĂłdusok nyáron. 1991-2020-ra ez a szám 15 napra nĹ‘tt, azaz átlagosan akár egy fĂ©l hĂłnap is eltelhet (0,1 millimĂ©tert meghaladĂł) csapadĂ©khullás nĂ©lkĂĽl.
Magyarországon az elmĂşlt fĂ©l Ă©vszázadban a nyári csapadĂ©k változĂ©konysága figyelhetĹ‘ meg. Ugyanakkor kiemelhetĹ‘, hogy a legszárazabb Ă©s a legcsapadĂ©kosabb nyarak jellemzĹ‘en az utĂłbbi Ă©vekben fordultak elĹ‘. 2000-ben Ă©s 2003-ban 120 millimĂ©ter alatt maradt az Ă©vszakos csapadĂ©kösszeg, mĂg 2005-ben Ă©s 1999-ben meghaladta a 320 millimĂ©tert. Az egyes nyári hĂłnapok csapadĂ©kösszegeit nĂ©zve az láthatĂł, hogy a szĂ©lsĹ‘sĂ©gesebb mennyisĂ©gek jellemzĹ‘en 1990 után fordultak elĹ‘.
Kis Anna cikkĂ©ben azt Ărta: az Ă©ghajlati modellszimuláciĂłk szerint Magyarországon a jövĹ‘ben szĂ©lsĹ‘sĂ©gesebb lesz a csapadĂ©keloszlás. VárhatĂłan hosszabb egybefĂĽggĹ‘ száraz idĹ‘szakokra lehet számĂtani. Továbbá valĂłszĂnűleg növekedni fog az egy nap alatt lehullott maximális csapadĂ©kmennyisĂ©g.
Rengeteg fontos információ vár még rád! Nézz szét!
(Másfélfok/MTI/Greendex)