Egyre szélsőségesebb lesz a főváros időjárása?
Egyre szélsőségesebb lesz a főváros időjárása?

Valószínűleg a klímaváltozás hatására szélsőségesebb lett a nyári csapadék eloszlása Budapesten: az utóbbi 30 évben egyaránt nőtt a rendkívül csapadékos napok száma és az egybefüggő száraz időszakok maximális hossza is.

Tegnap jelent meg Kis Anna meteorológus cikke a Másfélfok oldalán, amelyből többek között azt tudhatjuk meg, hogy az elmúlt évtizedek adatai és a trendek alapján hamarosan igen kíméletlen nyarak jöhetnek a fővárosban. Előfordulhat majd, hogy akár fél hónapig egyáltalán nem esik eső, ugyanakkor egy nyáron több, 40 millimétert is meghaladó extrém csapadékos nap is lehet. Ez a minta, ha kevésbé szélsőségesen is, de országos viszonylatban is hasonló képet mutat.

Mint a cikk írja, jelentős csapadékmennyiségnek az számít, ha az egy nap alatt lehullott mennyiség meghaladja a 20, 30 vagy akár a 40 millimétert, hozzátéve, hogy akár már 10 milliméternél több eső is problémákat okozhat például a közlekedésben.

Az elmúlt 120 év adatait vizsgálva az látszik, hogy az utolsó 30 évben, az 1991-2020-as időszakban Budapesten nőtt az extrém csapadékos napok száma a nyári hónapokban. A fővárosban korábban jellemzően 20 körül alakult azon napok száma, amikor 30 milliméternél is több eső esett, de az elmúlt 30 évben ez a száma már elérte a 27-et.

Az 1901-1930 és 1961-1990 időszakok nyarain összesen hat, 1931-1960 között pedig nyolc nap fordult elő Budapesten, amikor 40 milliméternél több csapadék hullott, az 1991-2020-as időszakban viszont már 12 ilyen nap volt.

Persze az sem mindegy, hogy a nagy mennyiségű eső adott napon belül hogyan oszlik el, a potenciális károkozás szempontjából ez nagy különbségeket jelenthet. Budapesten kifejezetten nagy problémákat okoz a hirtelen lezúduló csapadék, ugyanis a rengeteg betonfelület „vízzáróként” viselkedik, így lassítja a víz talajba való szivárgását. Sok esetben ellehetetleníti a közlekedést, a csatornahálózat nem képes elvezetni a vizet, városi villámárvizek alakulhatnak ki, lakások, pincék ázhatnak be.

Ezért is fontos, hogy a városok tervezésekor a „kék- és zöld infrastruktúra” kerüljön előtérbe, amely mérsékelheti az intenzív csapadékesemények okozta károkat – írta a meteorológus, aki példaként említette a zöldtetők, a vízáteresztő burkolatok használatát, mesterséges mélyedések, tavak, esőkertek létesítését.

Kis Anna szerint nemcsak az extrém esőzés, hanem a csapadék hiánya is komoly gondokat okozhat. Az egymást követő száraz napok maximális száma (tehát amikor megszakítás nélkül nem hullik eső) kis mértékű növekedést mutat a nyári hónapokban. Az 1901-1930, 1931-1960, 1961-1990 időszakokban átlagosan 13 napig tartottak a leghosszabb egybefüggő száraz periódusok nyáron. 1991-2020-ra ez a szám 15 napra nőtt, azaz átlagosan akár egy fél hónap is eltelhet (0,1 millimétert meghaladó) csapadékhullás nélkül.

Magyarországon az elmúlt fél évszázadban a nyári csapadék változékonysága figyelhető meg. Ugyanakkor kiemelhető, hogy a legszárazabb és a legcsapadékosabb nyarak jellemzően az utóbbi években fordultak elő. 2000-ben és 2003-ban 120 milliméter alatt maradt az évszakos csapadékösszeg, míg 2005-ben és 1999-ben meghaladta a 320 millimétert. Az egyes nyári hónapok csapadékösszegeit nézve az látható, hogy a szélsőségesebb mennyiségek jellemzően 1990 után fordultak elő.

Kis Anna cikkében azt írta: az éghajlati modellszimulációk szerint Magyarországon a jövőben szélsőségesebb lesz a csapadékeloszlás. Várhatóan hosszabb egybefüggő száraz időszakokra lehet számítani. Továbbá valószínűleg növekedni fog az egy nap alatt lehullott maximális csapadékmennyiség.

Rengeteg fontos információ vár még rád! Nézz szét!

(Másfélfok/MTI/Greendex)

search icon