Klímaváltozás, villámárvizek és hazánk kitettsége

Július 13-án és 14-én megsemmisítő zivatarzóna és ebből következő áradás söpört végig Nyugat-Európán. Hatása pusztító volt, közel 200 ember lelte halálát, a világhálón elterjedtek a megrázó képsorok. Vajon mi váltotta ki az eseményeket, és Magyarországon mekkora esélye van hasonló árvizek kialakulásának?

A szélsőségek fokozódnak

A Nemzetközi Vöröskereszt jelentése szerint az elmúlt 100 évben világszerte 410 000 ember halt meg árvizek, hőhullámok és extrém viharok következtében. A szélsőséges időjárás azonban ennél jóval több, 1,7 milliárd ember életére volt markáns hatással. Összesen 3751 természeti katasztrófát jegyeztek fel. Ezek többsége Ázsiában történt, de a múlt heti nyugat-európai történések bebizonyították, hogy nálunk is számolni kell velük. Talán jobban felnyitotta a szemünket az, hogy a precíznek és mindenre felkészültnek hitt németek is összeroppantak az esemény súlya alatt.

A jelentés szerint az 1990-es évek óta átlagosan 35 %-kal nőtt a klímával, illetve az időjárással összefüggő katasztrófák száma, 2010 és 2019 között pedig az összes katasztrófaesemény 84 %-a ebbe a kategóriába esett. A klímaváltozás elsődlegesen abban mutatkozik meg, hogy erősödnek az extrém környezeti hatások.

Az idei június a legszárazabb és a 3. legmelegebb június volt Magyarországon 1901 óta, amióta nyomon követik az időjárást. Míg a múlt század első felében 3 olyan hőhullámot jegyeztek fel, amelynek hossza elérte a 15 napot (1921-ben, 1932-ben és 1946-ban), addig 2000 óta már 5 ilyen hőhullám sújtotta Budapestet. Ezzel együtt országosan is jelentősen nőtt a hőhullámmal terhelt napok száma.

Az éves csapadék negyede hullott le 2 nap leforgása alatt

Észak-Franciaországot, Belgiumot és különösképpen Németország nyugati részét brutális ciklon sújtotta. Több száz milliméter eső hullott. Az a csapadékmennyiség, amely normális körülmények között 2–3 hónap alatt esik, most csupán 48 óra leforgása alatt öntözte meg a régiót. A belga területeken 250 mm, egyes német részeken még ennél is több, 300 mm eső hullott 2 nap alatt. A napokban közölt adatok szerint 188 áldozatot tartanak számon.

Az esőzésért nagy kiterjedésű, alacsony légnyomású legtömeg tehető felelőssé, mely 3 napon keresztül forgott a régió felett. Ez a jelenség elég ritka, 15 éve nem fordult elő hasonló, és főleg a téli időszakra jellemző. A Deutsche Welt szakértője azt állítja, hogy ilyen szélsőséges időjárásban régen nemzedékenként egyszer lehetett részük az embereknek, ma viszont folyamatosan számolni kell hasonlóakkal.

Az éghajlatváltozás miatt a kiterjedt magas, illetve alacsony nyomású légköri képződmények nyáron hosszabb ideig maradnak Európa felett. Mindez egyes régiókban tartós szárazsághoz és hőhullámokhoz, máshol gyakori és jelentős esőzésekhez vezethet. A jelenség egyik oka az Északi-sark jegének olvadása, ami befolyásolja az északi futóáramlatokat, és ez nagy hatással van Európa időjárására.

A felmelegedő levegő több nedvességet képes magában tartani. Ha a levegő hőmérséklete csupán 1 °C-kal növekszik, nedvességtároló kapacitása 7 %-kal nő meg. A felmelegedés eközben a szárazföldi és a vízfelületek párolgását is fokozza, mindezek következtében pedig gyakoribbá válnak a szélsőséges, csapadékkal és viharokkal járó jelenségek.

A szélsőséges időjárási eseményeket viszonylag pontosan előre lehet jelezni meteorológiai modellezéssel, de a csapadék kihullási zónáját nehéz megállapítani.

Magyarországon is tapasztalható hasonló változás

Sajnos hazánk is érintett, legyen szó aszályról vagy épp árvízről. Magyarországon a nyár a legcsapadékosabb időszak, de a csapadék időbeli eloszlása a szélsőségek felé tendál. A klímamodellek is azt jelzik, hogy a szélsőséges csapadékesemények gyakorisága bizony növekedni fog ebben az évszázadban.

Az OMSZ megfigyelései is ezt a képet tárják elénk. Az elmúlt 120 éves időszakban országos átlagban csökkent a csapadékos napok száma. Az olyan napok száma azonban nőtt, amikor a napi csapadékmennyiség meghaladja a 20 mm-t. A csapadék egyre inkább intenzív záporokban jelentkezik. Ezzel nem csupán a károk esélye és az erózió nagyobb, hanem az esővíz sem hasznosul, mert a talaj nem képes a kívánt ütemben felvenni a vizet, így nem tudja növelni a növények aszálytűrését.

Hazánk árvízkitettsége magas

Az, hogy a Kárpát-medencében előfordulnak árvizek, nem új keletű dolog. Hajdanán erre épült a mezőgazdaságunk. A reformkorban Pestet, majd a dualizmus idején Szegedet tette próbára a víz, de a modern korból is említhetjük a 2000-es vagy a 2010-es árvizet. Ezekben az a közös, hogy mindegyik tavasszal történt, a téli hóolvadék emelte meg a vízszintet. Ezzel szemben a mostani villámárvíz volt, amelyet a gyorsan lehulló csapadék eredményezett. Ez ellen nehezebb védekezni, mivel nehéz előre jelezni, és az intenzitása sem kiszámítható.

• Villámárvízen (flash flood) azt értjük, hogy nagyon rövid idő alatt meglehetősen nagy mennyiségű csapadék hullik le egy adott területen. Kialakulásához és lezajlásához mindössze néhány óra kell, kiterjedése 10–200 km²-nyi területre koncentrálódik, éppen ezért nagyon nehéz előre jelezni.

A villámárvizek esetében lényegesek a hidrológiai tényezők: ez kissé leegyszerűsítve a terület domborzatának a szerepét jelenti. A völgyekben, hegyek között fekvő települések jóval nagyobb veszélyben vannak. Nagyobb a lejtés, könnyebben megindul az áradás, és a kisebb patakok szűk medre nehezebben birkózik meg a néhány óra alatt lehulló több 10 mm csapadékkal.

Folyóink vízállása emelkedő tendenciát mutat

Hazánknak alvízi jellege van, ami azt jelenti, hogy a folyók csak átfolynak rajta. Az országból kifolyó vizek 95 %-a külföldről érkezik, valamint a vízkészletünk háromnegyede a Duna és a Dráva medencéjében összpontosul. Ennek hatását most is éreztük, hiszen a német esőzések után egyből kisebb áradás vonult le a Dunán.

Összességében elmondható, hogy egyre magasabbak a vízállások, a mértékadó árvízszintek országosan átlagosan 1–1,5 m emelkedést mutatnak. Ennek több oka van. Egyrészt az, hogy folyamatosan épülnek ki az árvízvédelmi töltések szerte a folyók mentén, ami gyorsabb vízáthaladást eredményez. Másrészt a heves zivatarok is közrejátszanak a vízállások emelkedésében. Ami pedig a német villámárvizet illeti: domborzati helyzetünk ugyan kedvezőbb, mint az érintett német régióké, ettől függetlenül azonban nekünk is számolnunk kell ilyen természeti nehézségekkel.

Hogy védekezzünk, és mit tegyünk ha baj van?

Az Országos Katasztrófavédelem tisztában van a villámárvizek veszélyével, és összeírt egy listát, hogy mire figyeljünk, és hogy készüljünk fel. Legyünk tisztában a lakóhelyünk vízrajzi és meteorológiai adottságaival! Alapvető tanács, ha tehetjük magaslati, védettebb helyre építkezzünk. Ha ez nem lehetséges és már volt példa áradásra, jegyezzünk fel menekülési útvonalat. Figyeljük az időjáráselőrejelzést, és ha zivatar várható, ne vegyük félvállról.

Óva intenek minket az áradásban való autózástól, ugyanis a legtöbb haláleset ilyenkor történik. Már 60 centiméteres víz képes a járműveket megemelni és feldöntheti. Ha a víz már bokáig ér keressünk másik útvonalat, és ha járművünk lefulladna, szálljunk ki, inkább ázzunk el, minthogy az autóban veszítsük életünket.

Az Uniós LIFE-MICACC projekt keretében az éghajlatváltozás hatásaival szemben 5 sérülékeny magyarországi kistelepülésen alkalmaztak természetes vízmegtartó megoldásokat. Mellyel a villámárvizek, és az aszályok ellen is védekeznek, ezek egyben mintául szolgálhatnak a hasonló víz- és klímakockázatokkal küzdő települések számára. A védekezés elemei, a fából készített hordalékfogók, amik lassítják a lezúdulást, valamint az alsóbb vízfolyásokon kialakított vizes élőhelyek, tórendszerek. Ezzel a stratégiával egyszerre lehet védekezni a villámárvizek, és az aszályok ellen.

Borító: Észak-Rajna-Vesztfália tartományban fekvő Erftstadtban történt pusztítás/MTI/AP/Michael Probst