Éghajlati szempontból nagyon durva év volt a tavalyi Európában
Éghajlati szempontból nagyon durva év volt a tavalyi Európában

Az EU Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálatának (C3S) tudósai pénteken tették közzé a tavalyi évre vonatkozó jelentésüket. Ez alapján az európaiak tavaly minden idők legmelegebb nyarát élték át, míg a kontinenst erdőtüzek, áradások és intenzív hőhullámok sújtották.

A nyári hőmérséklet nagyjából 1 Celsius-fokkal haladta meg az elmúlt három évtized átlagát. Mindeközben megdőlt a mindenkori európai melegrekord is, ahogy arról korábban be is számoltunk, augusztusban a Szicília keleti csücskében fekvő Siracusa mellett 48,8 °C-ot mértek a helyi hatóságok.

A különösen súlyos hőhullámok komolyszerepet játszottak abban is, hogy mintegy 800 ezer hektárnyi területen tomboltak az erdőtüzek a Földközi-tenger térségében. A pusztítás mindenhol elemi erejű volt, de a legmegdöbbentőbb talán épp Törökországban, ahol augusztus elejére több mint 150 ezer hektár égett le, ami több mint kilencszerese az előző 12 év átlagának.

Mindeközben Belgiumban és Németország nyugati részén emberemlékezet óta nem látott mértékű pusztítást végzett a heves esők okozta áradás, melyben több mint 200 ember lelte halálát. A jelentés azt is megállapította, hogy 2021-ben a Balti-tenger és a Földközi-tenger egyes részein a tengerfelszín hőmérséklete a legmagasabb volt azóta, hogy az 1990-es évek elején elkezdték a műholdas feljegyzéseket.

Mauro Facchini, a C3S vezetője szerint „rengeteg kihívással állunk szemben”. A szakember szerint a szélsőséges időjárási események azt jelzik, hogy az országoknak sürgősen csökkenteniük kell az üvegházhatású gázok kibocsátását, hogy elkerüljék a további felmelegedést, amely még pusztítóbb időjárási eseményeket idézne elő.

A C3S által évente közzétett jelentés műholdas megfigyelésekre, helyszíni mérésekre és számítógépes modellekre támaszkodik, hogy naprakész képet adjon a kontinens éghajlatának állapotáról. (Reuters)

search icon