A víz az egyik legfontosabb természeti erőforrás, amely alapvető szerepet játszik az ökoszisztémák működésében és az élővilág fennmaradásában. A folyók, a tavak, a mocsarak és egyéb vizesélőhelyek rendkívül gazdag biodiverzitással rendelkeznek: számos növény-, madár-, hal- és kétéltűfaj számára biztosítanak megfelelő környezetet. A biodiverzitás megőrzése ezért szorosan összefügg a fenntartható vízgazdálkodással és a megfelelő vízellátottsággal.
A Klímapolitikai Intézet tanulmánya rámutat arra, hogy az elmúlt évtizedekben a globális klímaváltozás és az emberi tevékenység egyre nagyobb nyomást gyakorolt az édesvízkészletekre. A növekvő átlaghőmérséklet, a gyakoribb hőhullámok és az egyre szélsőségesebb csapadékeloszlás következtében számos térségben fokozódik a vízhiány. Az Európai Unió környezetvédelmi jelentése szerint Magyarországon is egyre jelentősebb problémát jelent a víz eltűnése, különösen az Alföld térségében és a Tiszától keletre fekvő területeken.
A vízhiány következményei nemcsak gazdasági problémákban jelennek meg, hanem az élővilág állapotának romlásában is. A természetes élőhelyek zsugorodása, a vizes területek eltűnése és a talaj kiszáradása közvetlenül veszélyezteti az ökológiai rendszerek stabilitását. Bár Magyarországot gyakran vízben gazdag országnak tekintik, a helyzet valójában rendkívül sérülékeny. Az OECD 2026-os jelentése szerint Magyarország felszíni vizeinek átlagosan mintegy 96%-a külföldről érkezik, elsősorban a Duna és a Tisza vízrendszerén keresztül. Ez azt jelenti, hogy az ország vízbiztonsága jelentős mértékben függ a környező országok vízgazdálkodásától és a regionális éghajlati folyamatoktól.
Az egyik legsúlyosabb magyarországi környezeti probléma az Alföld fokozatos kiszáradása. A csökkenő csapadékmennyiség, a magasabb párolgás és a táj vízmegtartó képességének romlása miatt több térségben jelentős talajvízszint-csökkenést mértek. A Nyírség térségében végzett kutatások szerint 2010 és 2022 között egyes területeken a talajvíz szintjének 1–5 méteres csökkenése következett be.
A helyzetet tovább súlyosítja, hogy Magyarországon a korábbi évszázadok során jelentős mértékű folyószabályozás és lecsapolás történt. Számos természetes mocsár és árterület eltűnt, ami csökkentette a táj természetes vízmegtartó képességét. Egy környezetvédelmi elemzés szerint a Kárpát-medencébe évente körülbelül kétszer annyi víz érkezik a folyókon keresztül, mint amennyi csapadék hullik, ugyanakkor a víz jelentős része gyorsan elhagyja az országot.
A szárazodás következtében fokozatosan átalakulnak az ökoszisztémák is. A korábban nedves élőhelyek visszaszorulása miatt pedig csökken számos madárfaj költőhelye, romlik a kétéltűek túlélési esélye, valamint egyre sérülékenyebbé válnak a természetes növénytársulások. Az elemzés tovább olvasható a Klímapolitikai Intézet weboldalán.
Fotó: Canva