Súlyosbodó aszály: tippek az okosabb vízgazdálkodáshoz

A víz hatalmas kincs, sajnos egyre mulandóbb. Érdemes kétszer is átgondolni, hogy milyen locsolási módszert választunk. Szerencsére léteznek trükkök a hatékonyabb locsolásra, hogy zöldebb legyen a kertünk.

Pár héttel ezelőtt mellbevágó hír volt, hogy a nagy forróságban 9 Pest megyei településen – köztük Gödöllőn – az illetékes regionális vízmű kénytelen volt vízkorlátozást elrendelni, ami sok háztartásban az ivóvíz és a csapvíz hiányát okozta. A Duna Menti Regionális Vízmű (DMRV) a korlátozást június 21-től egészen július 12-éig fenntartotta, és jelezte, hogy ha hasonló vízhiány jelentkezik, akkor újfent korlátozni fog.

Magát a hiányt az okozta, hogy csapadék híján a szolgáltató tározói apadni kezdtek, a lakossági vízfelhasználás pedig olyan mértékben megnőtt, hogy nem tudták biztosítani a kellő nyomást. Nem ritka, hogy nyári melegben akár 40–50 százalékkal is több vizet használunk, amiért a locsolás és a gyorsan szaporodó úszómedencék is felelősek.

A hőmérsékleti görbéken is látszik, hogy fokozatosan nő az évi középhőmérséklet, és forróbbak a nyarak. Azonban a látszat ellenére a csapadék mennyisége nem kevesebb, pusztán az eloszlása hektikusabb. Özönvízszerű záporok és aszályos időszakok váltják egymást, amiért a klímaváltozás felel. Erről egybehangzóan vélekedik a meteorológus szakma.

A napokban jött néhány nyári zápor, olyan is akadt, hogy térdig gázoltunk a vízben, azonban így is sok az aszályos terület. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság aszálymonitoring oldalán nyomon követhetjük az ország aszályos vidékeit. A keresőben akár a saját településünket is megkereshetjük. Az adatokból leolvasható, hogy az ország jelentős részén nagy a szárazság. Az Alföld egyes részein 30 százalék alá csökkent a talajnedvesség a felső, 50 centiméteres termőrétegben.

Egész Európában fokozódik a vízigény

Az Európai Környezeti Ügynökség is foglalkozott a fokozódó vízigénnyel, kimutatásában rámutatott arra, hogy 50 éve folyamatosan nő a vízkivétel, ellenben 24 százalékkal csökkentek az egy főre jutó vízi erőforrások.

A klímaváltozás miatt Európa mezőgazdaságára különösen nagy nyomás nehezedik, hatása a vízkivételen is látszik. A vízkészlet főleg Dél-Európában csökken, főként a mezőgazdaság egyre növekedő vízigénye miatt. Az összes európai mezőgazdasági terület 7–8 százaléka áll öntözés alatt, ez az arány a déli régióban 15 százalék. Ez ugyan nem tűnik nagynak, Európa teljes vízhasználatának 59 százalékát mégis a mezőgazdaság teszi ki, ezen belül az áprilistól szeptemberig tartó időszak öntözése a teljes vízhasználat közel 50 százaléka.

A mezőgazdasági öntözővíz kétharmadban felszíni folyókból, csatornákból származik. Ez hazánkban sincs máshogy, ami felveti a kérdést, hogy mennyire volt jó ötlet a folyószabályozás.

Ezzel párhuzamosan az aszályoknak kitett népesség nagysága az elmúlt 10 évben meredeken emelkedett.

Sajnos hazánk a közhiedelemmel ellentétben nem a vizek fellegvára. A két nagy folyónk vonzáskörzetén túl az aszályok komolyan sújtják a földeket. Szemléletes példa erre, hogy a Duna-Tisza közén fekvő Homokhátság ma már hivatalosan is félsivatag.

Kapcsolódó bejegyzések

Vajon tényleg víznagyhatalom vagyunk?

Sokszor hallani, hogy hazánk víznagyhatalom, de ez vajon tényleg így van? És a klímaválság várható fokozódásával is így marad?

Csak óvatosan a locsolással

A mezőgazdasági öntözővízzel szemben a vezetékes ivóvíz itthon 80–90 százalékban a földréteg alól származik. Ennek hála a csapvizünk jó minőségű. Az ebből a forrásból származó vízre jobban oda kellene figyelnünk.

Régiótól függően nyaranta a háztulajdonosok a vizük 30–70 százalékát a szabadban használják el. Lássuk, mekkora mennyiséget jelent a locsolás! Ha 7 napon keresztül egy átlagos kert gyepét naponta 20 percig öntözzük, az olyan, mintha 4 napon keresztül folyamatosan zuhanyoznánk! Ez a mennyiség körülbelül megegyezik egy 5 tagú család 1 év alatt zuhanyzásra elhasznált vizének mennyiségével.

A fő ludas az automata öntözőrendszer. Aki ilyet használ, annak 50 százalékkal magasabb a fogyasztása. (Szerencsére itthon ez még jórészt felesleges luxusnak számít, és jobb, ha ez a hozzáállás meg is marad.) A szabadban használt víz fele egyébként is elvész a párolgás, a szél és az elfolyás miatt.

Locsolás nélkül is lehet zöldebb a kert

Szerencsére van néhány módszer, amellyel okosabban hasznosíthatjuk a vizünket. Például az amerikai környezetvédelmi tárca is felhívja a figyelmet arra, hogy ha víztakarékos eszközöket használunk, fogyasztásunk 20 százalékkal csökkenhet. Az is egy egyszerű trükk, ha melegben hagyjuk magasabbra nőni a pázsitot, így mélyebbre hatolnak a gyökerei, ezáltal jobban viseli a szárazságot. A kert kialakítása is nagyon lényeges. Természetesen szép a méregzöld, focipályára hasonlító gyep, de fenntartása igencsak pazarlás. Érdemes a füves részeket árnyékosabb helyekre telepíteni, a kert napos területeire ültessünk pár cserjét. Jobban bírják a szárazságot, maguk is szolgáltatnak egy kis árnyékot, ezen felül szép díszei lehetnek a kertünknek. A hosszúra hagyott gyep és a háromszintes növényzet a becslések szerint tizenhétszer annyi vizet képes raktározni, mint a rövidre vágott angol pázsit.

Ültessünk fát! Újonnan épített házak körül csekély a fák által vetett árnyék, így a mi feladatunk az ültetés. Családi kertekben szerintem érdemes gyümölcsfákat választani, bár igaz, hogy ők kicsit komótosabban növekednek. Ha gyorsan növő fát szeretnénk ültetni, legyünk óvatosak, mert ezek között sok az invazív faj. De nyírt, jegenyét vagy hársat bátran választhatunk. Facsemete ültetésekor érdemes egy perforált vízelvezető csövet is ledugni mellé a földbe, ezzel célirányosan öntözhetjük. (Ilyet kaphatunk kertészetben, de akár barkácsáruházban is.) Viszont arra ügyeljünk, hogy a földből kiálló cső végét dugjuk be! Nagy melegben, főleg akkor, ha a szél is fúj, a csövön keresztül sokat párolog a talaj.

Esővízgyűjtés!

Miért locsolnánk a csapból, ha ezt költségek nélkül, lágy vízzel is tehetjük? Egy 100 m² alapterületű tetőre évente átlagosan 58 m³ víz hullik, melyből körülbelül 50 m³-t lehet összegyűjteni. Ha ennyi vizet hasznosítanánk, ezzel átlagosan évi 32 000 forint víz- és csatornadíjat spórolnánk meg. Egyébként az esővíz kezelését törvény is szabályozza. Tilos a szennyvízcsatornába vezetni, mert heves esőzéskor a szennyvíztisztítók nem tudják fogadni a rengeteg esővel kevert szennyvizet, így kénytelenek tisztítatlanul a természetbe visszavezetni. (Sajnos ez Szentendrén vagy Dél-Pesten most is előfordul.)

Kapcsolódó bejegyzések

Egy WC, ami nem használ vizet

Tényleg létezik toalet amihez nem kell víz, és mégis higiénikus. Rántsuk le a leplet a szagtalan és olcsó komposzt wc-ről.

Szinte bármire jó lehet az esővíz. Kerti locsolásra, takarításhoz, kerti tavacskához tisztítás nélkül is jó, sőt mivel a csapadékvíz ásványi anyagoktól mentes lágy víz, kedvezőbb a növények számára. Ha bevezetjük a vízhálózatba, akkor mosásra, mosogatásra, fürdésre vagy a vécé öblítésére is alkalmas; természetesen a megfelelő szűrők beépítését követően. Akár ivóvízként is felhasználhatjuk az esővizet, ehhez viszont speciális, minőségbiztosított vízszűrők kellenek. Egyébként ne gondoljuk, hogy a lezárt hordóban összegyűlt víz koszos! Minősége közelít az ivóvízéhez.

Hordótól a tartályig

Legegyszerűbb, ha egy műanyag hordóba belevezetjük az ereszcsatornát, bár ilyenkor nehézkes a víz mozgatása, és kevesebb csapadékot tudunk felfogni. Ráadásul a nyílt tárolóban hamarabb algásodik a víz. A szúnyoglárvák szaporodásának megakadályozása végett is érdemes letakarni. Tehát ez inkább alkalmi megoldásnak ajánlott. Egy fokkal precízebb megoldás a fedővel és túlfolyóval ellátott víztározó, de földbe telepíthető tartályokat is lehet venni, bár ezeknek az ára lényegesen magasabb.

A gyakorlatban a legjobb megoldás az IBC tartály. Szögletes kialakítása miatt könnyen elfér a házfal mellett, van teteje, és csappal is el lehet látni, sőt az ára is kedvező. Felesleges újat venni, két kattintással az adok-veszek oldalakon 8–25 ezer forint között már találunk, és ebben az árban a raklap is benne van, amelyre állítható.

Az UV-védelemre viszont érdemes odafigyelni, mert enélkül a tűző napon 10 év alatt elhasználódik. Legegyszerűbb pár évente átfesteni, de van, aki deszkából, nádból vagy ponyvából készít köré takarót, sőt akár virágokkal is befuttathatjuk. A földbe ásott ciszternák előnye – azon túl, hogy nem foglalnak helyet a kertben –, hogy nem fagynak be, így egész évben tárolhatjuk bennük a csapadékot.

A szűrést sem kell túlgondolni, bár lehet kapni sokféle ereszre szerelhető hálót. A gyakorlatban teljesen megfelel, ha az ereszkivezetésre 1–2 réteg szúnyoghálót feszítünk, vagy ha a tartály szájánál egy kavicsokkal teli, alján kilyuggatott vödrön keresztül engedjük át az esővizet.

Kiemelt kép: canva.com