A világ első kísérleti fúziós erőműve, az ITER megépítése jelenleg az egyik legnagyobb nemzetközi mágneses-fúziós kutatás-fejlesztési projekt a világon, amelyen ráadásul magyar kutatók és mérnökök is dolgoznak.
Magyarországot az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz (ELKH) tartozó Energiatudományi Kutatóközpont (EK) Fúziós Plazmafizika Laboratóriumának és Fúziós Technológia Laboratóriumának szakemberei képviselik a projektben. Magyar mérnökök tervezték az ITER teljes belső részének 20 évig szervizelés nélkül üzembiztos kábelezését, emellett teszteket is végeztek Budapesten. Az EK szakemberei jelenleg az egyik szaporítókazettán dolgoznak, amely a fúzió egyik üzemanyagát állítja majd elő az erőműben.
Az ITER-berendezésben a Nap közepének hőmérsékleténél forróbbra hevített, körülbelül 150 millió Celsius-fokos hidrogéngáz ég el héliummá, miközben tízszer több energia keletkezik, mint amennyit az anyag fűtésére elhasználnak.
Kapcsolódó bejegyzések
Megújulókkal kapcsolatos kutatást zártak sikerrel magyar szakemberek
Az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) és a Wigner Fizikai Kutatóközpont nemrég zárult, 4 éves közös projektjük keretében új eredményeket ért el a megújuló energiákhoz kapcsolódó kutatások területén.
A tervek szerint az első plazmát 2025 decemberére hozzák létre, az ITER (teljes nevén Nemzetközi Kísérleti Termonukleáris Reaktor, azaz International Thermonuclear Experimental Reactor) 2035-re fog működni, de 2050 előtt biztosan nem fog a piacra termelni. Nemcsak ezért tartják a jövő energiájának a fúziós energiát, hanem azért is, mert gyakorlatilag korlátlan mennyiség állítható elő belőle az erőműben, és nem szennyezi a környezetet.
(Forrás: elobolygonk.hu Kép: iter.org)