Ausztráliában a legnagyobb az egy főre eső, szénerőműből származó üvegházhatású gázkibocsátás. Ez ötször nagyobb mint a világátlag, 40%-kal nagyobb mint bármely más nagy szénenergia-használó országé, majdnem kétszer annyi, mint Kínáé.
Az Glasgow-ban tegnap befejeződött COP26 klímacsúcson mutatták be az „Ember” (Parázs) elnevezésű brit klíma- és energiaagytröszt elemzését, melyből az derült ki, hogy a fejlett országok továbbra is a szénerőművekből származó üvegházhatású gázok legnagyobb kibocsátói, ha a népességre vetítve vizsgáljuk a számokat.
A 2015-ben aláírt párizsi egyezmény óta eltelt időszakot vizsgálva arra jutottak, hogy Ausztrália fejenként 5,34 tonna szén-dioxidot bocsátott ki évente, ezzel megelőzve Dél-Koreát (3,81 tonna), Dél-Afrikát (3,19 tonna), az Egyesült Államokat (3,08 tonna) és a világ legnagyobb összkibocsátóját, Kínát (2,71 tonna).
Az Ember a Nemzetközi Energiaügynökséget (IEA) idézve hangsúlyozta, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamainak – köztük Ausztráliának – a szénerőműveket 2030-ra le kellene állítaniuk, ha ki akarják venni a részüket a globális felmelegedés mértékének 1,5 Celsius-fokban való korlátozásában. A hírhedten fosszilis-párti Scott Morrison vezette ausztrál kormány ezt visszautasította, és nem csatlakozott azon országok csoportjához, amelyek vállalták, hogy leállítják a széntüzelést.
Ausztrália elektromos áramának 60 százaléka szénégetésből származott az elmúlt évben. Ez az arány fokozatosan csökken, az ország szénerőműparkja folyamatosan öregszik, de a jelenlegi ütemterv szerint a 2040-es évek végéig használatban maradnak.
Az ausztrál kormányt emiatt heves kritikák érték Glasgowban. Ausztrálián kívül csupán Indonézia, Mexikó és Szingapúr döntött úgy, hogy a korábbival megegyező emissziós célokat nyújtja be a Cop26 keretén belül. Morrison kormánya csak 26-28%-os emissziócsökkentést vállalt a 2005-ös szinthez képest, holott korábban azt sugallta, hogy 35%-os csökkentést is vállalni tud – ez persze még mindig kevesebb lenne, mint amennyire a szakértők szerint (minimum 45%) szükség lehet. (Guardian/MTI)