Az afrikai országok célja az volt, hogy fákat ültessenek egy közel 5000 mérföld hosszú, az egész kontinensen átívelő vonalon, természetes gátat képezve a sivatag visszaszorítására, mivel az éghajlatváltozás dél felé sodorja a homokot. A Nagy Zöld Fal elnevezésű projekt 2007-ben indult azzal az elképzeléssel, hogy 2030-ra a fák övként húzódnak majd végig a hatalmas Száhel-övezeten. A hőmérséklet emelkedésével és a csapadék csökkenésével azonban az ültetett fák milliói elpusztultak. De a megmaradt egyedek mégis nagy segítséget nyújtanak.
Az Atlanti-óceán partjánál Szenegálban a fák egy sávban húzódnak Dakartól egészen az északi St. Louis városáig, függönyt alkotva, amely védi a Nagy Zöld Fal régió elejét, ahol a helyi zöldségeknek és gyümölcsöknek több mint 80%-át is termesztik. Az égig érő ágak megszelídítik az óceán felől érkező szeleket. A Nagy Zöld Falról még részletesebben tájékozódhatsz ebből a cikkünkből.
A Nagy Zöld Fal eredeti céljának mindössze 4%-át sikerült megvalósítani. Mivel a gát határidőre történő befejezésének kilátásai elhomályosultak, a szervezők a fákból álló fal ültetéséről átálltak arra, hogy kisebb, tartósabb projektekkel próbálják megállítani az elsivatagosodást. A legújabb szenegáli projektek a kör alakú kertek, amelyeket a wolof nyelvben „tolou keur”-nak neveznek. Különböző fákat telepítenek, amelyeket stratégiailag úgy ültetnek el, hogy a nagyobbak védjék a sérülékenyebbeket.
Kapcsolódó bejegyzések
Komolyan befolyásolhatja az időjárást a Nagy Zöld Fal
Igen jelentősen befolyásolhatja tágabb környezetének időjárását az afrikai Nagy Zöld Fal.
Szenegálban összesen 20 ilyen kör alakú kert van már, amelyek mindegyike az egyes közösségek talajához, kultúrájához és igényeihez igazodik, így a közösségek a szükséges termények nagy részét meg tudják termeszteni. A napenergia pedig segít az öntözéshez szükséges villamos energiát biztosítani. Az első jelek szerint ezek a kertek virágoznak a Nagy Zöld Fal régióban.
Forrás (independent)