A 2007-ben indult kezdeményezés, mely kezdetben egy egybefüggő zöld falat álmodott meg Szenegáltól Dzsibutiig a Szahara déli peremére, egyelőre nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, azonban mégis úgy tűnik, hogy az eredmények akár a nagyobb kiterjedésű időjárási rendszerekre is hatással lehetnek.
A tervek szerint a Nagy Zöld Fal a 2030-as évekre valósulhat meg, némileg másképp, mint ahogy azt eredetileg tervezték. A nemrég újratervezett projektben már nem dzsungel, hanem egy szárazságtűrő fákkal, cserjékkel tarkított füves térség kialakítása a cél, mely 15 kilométer szélességben futna az eredeti nyomvonalon, a Szahara déli határában.
Kapcsolódó bejegyzések
Nagy Zöld Fal a sivatag peremén – álom vagy valóság?
Az afrikai Nagy Zöld Fal a Száhel-övezetben élő emberek számára a reményt jelentheti, megvalósítása azonban komoly feladat.
A strapabíróbb növények árnyékában később gyümölcsfákat és zöldségféléket is telepíthetnek, a növényzet pedig csökkenti majd a párolgást és a csapadék lefolyását.
Friss szimulációk most azt mutatják, hogy a projekt nyomán akár meg is duplázódhat a Száhel-övezetben lehulló csapadékmennyiség. Az Amerikai Geofizikai Unió decemberi közgyűlésén bemutatott adatok szerint Észak-Afrika nagy részén és a Földközi-tenger térségében is csökkenhet majd a nyári átlaghőmérsékletet a szavannás, fás térség kialakítása miatt.
A Fal hatására akár 1,5 Celsius fokkal lehet alacsonyabb a nyári átlaghőmérséklet a Száhel-övezetben, de a kutatók szerint egyes igen forró szaharai területeken, akár ugyanennyivel melegebb is lehet majd. Még ennél is jelentősebb lehet viszont az a hatás, melyet a zöldítés hatására felerősödő nyugat-afrikai monszun válthat ki. Ez akár az El Niño-t befolyásolva a trópusi ciklonok pályáit is megváltoztathatja. (Qubit)
