Legalábbis egy friss tanulmány szerint, mely azt állapította meg, hogy az elmúlt 30 évben egyetlen ország sem tudta lakosságának alapvető jóléti és szociális szükségleteit kielégíteni, anélkül, hogy közben ne helyezett volna túlzott nyomást a természeti erőforrásokra.
A Leeds-i Egyetem kutatói 148 országot vettek górcső alá, az eredményeik pedig igencsak tanulságosak lettek. A vizsgált szegény országok többsége az ökológiai fenntarthatóság keretein belül tudott maradni, de közben sokszor jelentősen elmaradt a fejlett országoktól egyes mutatókban.
Ehhez képest a gazdag országok nem működnek fenntarthatóan, de gyakorta vállalnak a bolygót még inkább veszélyeztető intézkedéseket, a népesség jólétének minimális javulásáért is. A kutatók szerint ennek megváltoztatásához át kell gondolnunk a növekedésorientált gazdasági modelljeinket.
A vizsgált mutatók között szerepeltek olyan jóléti kérdések, mint a születéskor várható élettartam, az oktatáshoz való hozzáférés, vagy a táplálkozás, míg a fenntarthatóság oldaláról többek között a kibocsátást és a műtrágya-használatot vették alapul.
Dr. Andrew Fanning, a tanulmány vezető szerzője szerint mindenkinek biztosítani kell az egészséghez és a méltóságteljes élethez szükséges mennyiségű erőforrást, de közben azt is figyelembe kell venni, hogy a természeti erőforrások felhasználása ne legyen olyan magas, mely ökológiai vagy éghajlati összeomlást eredményez.
Megállapításaik szerint bár jóval több ország tudja ma biztosítani lakói számára az alapvető szükségleteket, közben erősen nőtt azon nemzetek száma is, melyek a fenntartható szint felett fogyasztják az erőforrásokat. Emellett aggasztónak tartják, hogy az országok jelentős része még azelőtt elér a túlfogyasztás állapotába, hogy biztosítani tudná polgárai számára a jóléti intézkedések mindegyikét. (Guardian)