Azonban az egyre mértéktelenebb mennyiségben alkalmazott műtrágyák komoly veszélyt jelentenek a természetre és ránk, emberekre nézve is.
A másfélfok.hu szakértője szerint nem feltétlenül a műtrágyával van a probléma, hanem azzal, hogy rendkívül hatékonytalan a használatuk. A növénytermesztéshez használt műtrágyák nitrogéntartalmának csak 50%-a hasznosul, míg az állattenyésztésben ugyanez mindössze 10%.
Ha ezt a világ élelmiszer-előállítására vetítjük azt kapjuk, hogy a műtrágyázás csupán 15%-os hatékonyságot eredményez, a maradék 85% viszont nitrogénnel szennyezi el a környezetet.
Kapcsolódó bejegyzések
A műtrágyák világszerte veszélyeztetik a tavak ökoszisztémáját
Egyre több a bizonyíték arra, hogy az emberi tevékenység igen távoli élőhelyeken is kifejti hatását. Az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai egy nemzetközi projekt keretében a romániai Ighiel-tavat vizsgálták.
A műtrágyahasználat nyomán szabadul fel a nevető- vagy kéjgáz, a dinitrogén-oxid. Ez a vegyület komoly üvegházhatással bír, melegítő potenciálja 265-ször erőseb mint a szén-dioxidé és a harmadik legjelentősebb emberi eredetű üvegházgáznak számít.
A világ népességének növekedése mellett a húsfogyasztás is egyre nő. Ezáltal több élelmiszerre, illetve megtermelt takarmányra van szükségünk, melyhez még több műtrágyát fogunk használni. Ez viszont tovább rontja a klímaváltozást, így pedig egy ördögi körhöz érünk.
Az öngerjesztő folyamat megállítása nem lehetetlen, ehhez azonban törekednünk kell a kevesebb húsfogyasztásra és az élelmiszerpazarlás csökkentésére. Közben a mezőgazdaságban hatékonyabbá kell tenni a nitrogénhasználatot, és a szennyezés minden formáját csökkenteni kell.
A másfélfok.hu részletes cikkéből még több érdekesség derül ki, erről a ritkán emlegetett, de nagyon jelentős veszélyforrásról.
