A növények a vízciklus elsődleges szabályozói, ezért kiemelten fontos, hogy az éghajlatváltozás milyen hatással van rájuk. Friss kutatások kiderítették, hogy a növények vízfelhasználása növekedni fog, ez pedig egyes területeken várhatóan a vízkészletek csökkenéséhez vezet majd.
A Másfélfok cikke szerint a klímaváltozás miatt egyenesen versenyezni fogunk a növényekkel a vízért: 785 millió ember számára a legalapvetőbb ivóvíz szolgáltatás már most sem érhető el, 2025-re pedig a földi népesség fele vízhiányos területen fog élni. Tévedés azonban ha egyből sivatagi éghajlatú országokra asszociálunk. A talaj szárazodása a mérsékelt övben is jelentős lesz, a ma még víztöbblettel jellemezhető területek várhatóan csökkennek az északi féltekén.
Persze alapvetően a növényzet számára sem lesz pozitív az új helyzet. Ahogy írják, a limitált vízellátottság miatt a vegetáció egyre érzékenyebb lesz a szárazságra, ami a tűzesetek gyakoriságának növekedését vetíti előre. Ráadásul a vízhiány okozta stressz hosszútávon azt eredményezheti, hogy összességében csökken a szárazföldi rendszerek szénelnyelő képessége.
Sajnos ha a növényzet nem érzi jól magát, az végül nekünk is rossz lesz. Magyarország esetében például mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási szempontból is jelentős problémát okozhat a vízhiány, hiszen a vízkárok és tavaszi fagykárok mellett az aszályok okozzák a legjelentősebb mezőgazdasági károkat.
Tovább ronthatja a helyzetet, hogy várhatóan a folyók és a patakok vízszintje is csökken majd a mérsékelt övben, szoros összefüggésben azzal, hogy a fák lombozatának egyre több vízre lesz szüksége a meleg és az egyre hosszabb vegetációs időszak miatt.
A Másfélfokon megjelent írás konklúziója, hogy a számunkra, és a növényzet számára negatív hatások elkerülése érdekében azonnal és drasztikusan csökkentenünk kellene az az emberi eredetű üvegházhatású-gázkibocsátásokat.