A klímaváltozás hatásainak következtében csökkenő energia-, élelmiszer-, és vízbiztonság jó eséllyel növelni fogja a szegénységet, a kormányokkal szembeni elégedetlenséget vagy épp a törzsi vagy etnikai csoportok közötti feszültségeket azokban az országokban, ahol nem tudják megfelelően kezelni ezeket a kihívásokat.
Egy amerikai hírszerzési jelentés megállapította, hogy a fentiek miatt a társadalmi, gazdasági és politikai instabilitás kialakulásának kockázata leginkább Afganisztánt, Kolumbiát, Guatemalát, Haitit, Hondurast, Indiát, Irakot, Mianmart, Nicaraguát, Észak-Koreát és Pakisztánt fenyegeti.
Ezekben az országokban igencsak megnő majd a extrém időjárási események száma, ami a kockázatok szélsőséges fokozódásához vezet. A hatások valószínűleg erősítik majd a geopolitikai konfliktusok esélyét, ahogy az is biztosra vehető, hogy az érintett országokban komoly humanitárius segítségnyújtásra lesz szükség.
A jelentés több forgatókönyvet is felvázol, melyek között szerepel a magasabb hőmérséklet és nagyobb csapadékmennyiség miatt elszaporodott rovarok által terjesztett betegségek előretörése, a biodiverzitás további csökkenése, mely az ökoszisztémák, ezen keresztül pedig az élelmiszer-termelés összeomlásához vezethet, vagy épp a hosszan tartó aszályok gyakoribbá válása.
Azt is hozzáteszik, hogy az említett 11 ország nemigen rendelkezik elegendő pénzügyi forrással illetve a szükséges tudással ahhoz, hogy kellő mértékben alkalmazkodni tudjanak az éghajlatváltozás hatásaihoz. Ahogy írják, ezen változtathatnának a külföldi kormányok és a nemzetközi szervezetek pénzügyi, műszaki és technológiai segítségnyújtással, ezek az erőfeszítések azonban valószínűleg nem érnék el a kívánt célt a rossz kormányzás, a gyenge infrastruktúra és a korrupció magas szintje miatt. (CNBC)