Kína váratlan 2060-as karbonsemlegességi vállalása jelentős globális előrelépést jelenthet a technológiák terjedésében.
Ahogy az elmúlt 15 évben a napelemek árának gyors ütemű csökkenésében és a technológia globális alkalmazásában megkérdőjelezhetetlen szerepe volt Kínának, úgy a 2060-ig előttünk álló 40 éveben is hasonló szerepet fog betölteni Kína a globális energiaiparban.
A kínai karbonsemlegességi tervnek egyébként már a “nettó környezetvédelmi hozadáka” is óriási lesz. A CarbonBrief szaklap úgy számol, hogy ha 2060-ra Kína valóban semlegesíti a kibocsátását, és más ehhez hasonló horderejű változás nem történik addig a világban, akkor 2100-ban az átlagos hőmérséklet 2,35 fokkal lesz magasabb, mint az ipari forradalom előtt. A kínai bejelentés előtt a modell 2,59 fokos melegedést jósolt, vagyis egyetlen (nagy) ország döntése 0,24 fokkal juttatja közelebb a céljához az egész világot. Igaz, a Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezmény szerint a legalább 2 fokos, de inkább 1,5 fokos felmelegedési maximum lenne kívánatos, vagyis ezt önmagában még Kína sem fogja tudni megoldani nekünk- összegzi a g7.hu
Az elemzők a bejelentés óta a következő lépéseket látják valószínűnek Kína részéről a következő években:
- Kínának meg kellene dupláznia az elektromos áram termelését a közlekedés és áruszállítás elektromos alapokra helyezéséhez
- A megnövekedett energia szükséglet érdekében a napenergia termelést a jelenlegi 16-szorosára, a szélenergia termelést 9-szeresére kellene növelni, a vízerőművek kapacitását meg kellene duplázni, az atomenergia kapacitást pedig meghatszorozni.
- Az így is fennmaradó fosszilis források ellensúlyozásának érdekében jelentős eredményeket kell felmutatniuk a szén-dioxid környezetből való kivonásában és az erdőtelepítésekben.
- Rendkívül komoly erőforrásokat kell befektetniük a szén-dioxid elnyelő rendszerekbe, az energiatárolásba, a rendszerfejlesztésbe.
Kapcsolódó bejegyzések
Új 2030-as klímacélt jelentett be Ursula von der Leyen
Az EU Bizottság elnöke évértékelőjében a 2030-as EU kibocsátási csökkentési cél 55 százalékra emeléséről tett bejelntést.
A fent sorolt lépéseknek azonban nem csak a kínai gazdaságra és energiapolitikára lesz rendkívüli kihatásuk. Ahogy a szén-dioxid elnyelő rendszerekbe, az energiatárolásba, a rendszerfejlesztésbe elkezdik önteni a pénzt, illetve ráfekszenek a kutatás-fejlesztésre, úgy minden valószínűség szerint esni kezd ezeknek a technológiáknak a fajlagos költsége. Ennek pedig a kedvező hatása ugyanúgy jelentkezhet világszerte, mint azt a napelemeknél láttuk.
Ha új és olcsóbb megoldások jönnek a piacra, az globális versenyt generálhat, de önmagában már a kínai technológia elterjedése is leverheti az árakat, ami mindenhol olcsóbbá teszi a kibocsátás-csökkentési terveket.
(G7.hu)