Azután, hogy Kína 2014-ben „háborút” indított a légszennyezés ellen, először tavaly sikerült elérni a fővárosban az állami levegőminőségi előírásokat. A szakértők szerint ez mérföldkőnek számít, de arra is figyelmeztetnek, hogy a város légszennyezettsége továbbra is igen magas.
2014-ben már olyan fokú volt Peking és a környékének légszennyezettsége, hogy az a közvéleményben is széles körű felháborodást és haragot váltott ki. Erre válaszul a hatóságok összehangolt akciótervet indítottak, hogy tisztább lehessen a levegő. Az akkor meghatározott, a PM2.5 részecskére vonatkozó 35 mikrogrammos határértéket 2021-re sikerült tartósan elérni. Az éves átlag 33 mikrogramm volt köbméterenként.
Ezt a lakossági fűtésben még ma is igen elterjedt szén földgázzal történő részbeni kiváltásával, és a nehézipari létesítmények kibocsátására vonatkozó szabályozás szigorú betartatásával sikerült elérni. Ezen felül a közúti közlekedés kibocsátását is próbálták csökkenteni, új, szigorú üzemanyag-szabványok bevezetésével. A fővárosban és környékén megvalósuló nagyszabású faültetési programokról pedig már mi is beszámoltunk.
Bár a pekingi környezetvédelmi hivatal komoly sikernek állítja be a mostani eredményeket, érdemes némileg kontextusba helyezni a 33 mikrogrammos értéket. A WHO által javasolt maximum szint 5 mikrogramm, aminek közel a hétszerese a kínai érték. Magyarországon 25-50 mikrogramm közötti érték már a szennyezett kategóriába tartozik, melynek esetében a szakértők már javasolják a szabad levegőn való tartózkodási idő lerövidítését.
Ezzel együtt kétségtelenül komoly eredményt értek el a pekingi hatóságok, hiszen 2016-ban még 71 mikrogramm volt az átlag, úgy, hogy telente nem volt ritka az 500 mikrogrammot meghaladó PM2.5 koncentráció sem. A környezetvédelmi hivatal helyettes vezetője szerint a pekingi lakosok tavaly már 4 hónappal tovább élvezhették a derült égboltot, mint 2013-ban. (Reuters)