Napjainkban Karikó Katalin vitathatatlan érdemeitől hangos a sajtó, azonban szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen közel sem ő az egyetlen magyar női tudós vagy kutató, aki előtt bátran megemelheti a kalapját az egész tudományos elit. Nőnap alkalmából szemezgetünk kiválóságaink hosszú listájáról, hiszen mérhetetlenül büszkék vagyunk rájuk.
Telkes Mária (1900–1995), a napenergia-kutatás úttörője
Kevesen gondolnák, hogy a napenergiával működő sütőlapot Amerikában a mai napig „Telkes-sütő” néven emlegetik. Telkes Mária 1924-ben költözött az USA-ba nagybátyja közreműködésével. A clevelandi klinika biofizikai laboratóriumában helyezkedett el, szűk két éven belül osztályvezető lett. Kutatásai reflektorfénybe helyezték a napenergiában rejlő lehetőségek mellett a további felmérések, vizsgálatok szükségességét is.
Kapcsolódó bejegyzések
Így juthatnak olcsó napenergiához a társasházban élők
Az energiaközösségek magyarországi meghonosodása még várat magára, de a következő években várhatóan a lakosság nagy része közvetlen részesévé válhat a folyamatnak, ezért érdemes áttekinteni, miről is van szó.
1934-ben egyedüli tudósként került fel a New York Times legsikeresebb nőinek tizenegy főből álló listájára, többek közt filmcsillagok, sportolók és közéleti szereplők társaságában. 1939-ben Bostonba költözött, ahol az MIT professzoraként a napenergia hasznosításának a lehetőségeivel foglalkozott. Legjelentősebb találmányai között szerepel egy napenergiával működő tengervíz-sótalanító berendezés is, amelyet a katonák alapvető felszerelései között tartottak számon a második világháborúban. Húsz szabadalmát tartják nyilván, az utolsót kilencven éves korában nyújtotta be, a hideg tárolásával kapcsolatban. Számos szakmai elismerésben részesült, 1952-ben elsőként kapta meg az amerikai női mérnökök társaságának életműdíját. 1995-ben hetven év után tért vissza Magyarországra, ahol kicsivel a kilencvenötödik születésnapja előtt hunyt el.
Fotó: kepmas.hu
Kubinyi Enikő, a viselkedésgenetikai kutatások megreformálója
Kubinyi Enikő 1976-ban született, Junior Prima- és L’ORÉAL-UNESCO-díjas etológus, biológus, fő kutatási területe a kutyák és a farkasok viselkedésgenetikája. Az ELTE Etológia Tanszék az ő közreműködése révén nőtte ki magát a világ élvonalbeli kutya- és farkaskutató intézetévé. 1994-ben csatlakozott a Családi Kutya Programhoz, amely a világon elsőként foglalkozott a kutya és az ember kapcsolatának viselkedési és gondolkodásbeli vonatkozásaival.
Érdekesség, hogy Enikő egy kutatás során két farkaskölyköt is gondozásába vett születésüktől fogva, felnevelte őket, kézből kapták az ételt, sőt, még színházi előadásra is jártak gazdájukkal. A vizsgálat alapvetése az volt, hogy a kutyák, miközben az ember szemébe néznek, értelmezik a gesztusaikat és reakcióikat, ezzel szemben a farkasok akkor sem tesznek így, ha életük első pillanatától fogva ugyanaz az ember gondoskodik róluk. 2015-ben az ELTE legtöbbször idézett 50 kutatója közé került. Kutatásai díjat eredményeztek Amerikából és Európából is: a szociális tanulás, az etorobotika, a farkasok és a kutyák viselkedésének összehasonlítása terén az egyik legnagyobb szakmai tekintélyként tartják számon.
Fotó: elteonline.hu
Ürge-Vorsatz Diána, a Nobel-békedíjas klímakutató
Méltán lehetünk büszkék Ürge-Vorsatz Diánára, aki a magyar Nobel-díjasok prominens táborát erősíti klímakutatói szerepkörben. 1968-ban született, majd az ELTE-n szerezte meg fizikusi diplomáját asztrofizika szakon, 1996-ban pedig már a Kaliforniai Egyetemen doktorált környezettudományból. 2001-ben a CEU Környezetvédelmi Tanszékének professzora lett, 2002-től pedig az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) a munkájában is részt vesz.
Eredményes kutatásainak 2007-ben Nobel-békedíj lett a gyümölcse. Kulcsfontosságú szakterületei közé tartozik a fenntartható energiagazdálkodás, az energiahatékonyág és a környezetvédelem mellett az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentésének a témaköre is. A 2021-es glasgow-i klímacsúcson személyesen is részt vett, ennek kapcsán bizakodásra okot adó gondolatait megosztotta podkasztunkban is.
Fotó: ceu.edu
Kapcsolódó bejegyzések
Bizonyos fokú melegedéshez fogunk tudni alkalmazkodni – interjú Ürge-Vorsatz Diána klímakutatóval
A változásokhoz való adaptációban érdemes lenne visszanyúlni a hagyományos megoldásokhoz, úgy a mindennapokban mint a gazdaságban.
Karikó Katalin, az mRNS alapú vakcinák megálmodója
A Széchenyi-díjas kutatóbiológus nem csupán Magyarország, de az egész világ büszkeségévé vált, hiszen oroszlánrészt vállalt a koronavírus-vakcinák kifejlesztésének sikerességében, így nem túlzás kijelenteni, hogy a közelmúltban rengeteg életet mentett meg találmányával. Szolnokon született 1955-ben, tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen kezdte. Tehetsége és egyre növekvő hírneve később egészen a Time magazin címlapjáig repítette. A mainzi BioNTech cég alelnöke, egyetemi oktató, szakterülete az mRNS alapú orvosi technológiák kutatása, fejlesztése.
1985-ben költözött külföldre. Először a philadelphiai Temple Egyetemen helyezkedett el, később, 2013-ig a Pennsylvaniai Egyetemen folytatta nagy sikerű kutatásait. 2020-ban a szabadalma alapján készült el a világon elsőként bizonyítottan hatásos Pfizer-BioNTEch Covid-19-vakcina, amely mRNS technológián alapul. Áttörésének köszönhetően Karikó számos díjban és elismerésben részesült, 2023-ban pedig – Drew Weissmannel megosztva – megkapta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat, így bátran nevezhetjük a modern kor egyik meghatározó hősnőjének, példaképének. Kimagasló tehetségével nincs egyedül a családjában, hiszen lánya, Susan Francia néven amerikai színekben kétszeres olimpiai bajnok evezős.
Fotó: MTI / Cseke Csilla
A kiváló képességű és világszerte elismert magyar kutatónők listáját még folytathatnánk. Egy valami biztos: a bemutatott kutatók méltán válhatnak a pályaválasztás előtt álló, tudomány iránt érdeklődő diákok példaképeivé.
Kiemelt kép: Canva
