A klímaváltozás hatásai egyre komolyabban érintik a hazai erdőket is. Ahogy arról már korábban írtunk, a fenyőknek sajnos nem sok jót tartogat az évszázad második fele, azonban könnyen lehet, hogy más fajok is az ő sorsukra jutnak.
Ha az őshonos lombhullatók nem is tűnnek el, arra azért mindenképp számítani lehet, hogy egyedeik legyengülhetnek, hiszen a melegedés és a szárazodás mellett nagyszámú kártevővel is szembe kell majd nézniük.
Az aszály miatt a fák immunrendszere legyengül, és már olyan rovarok és kórokozók is problémákat okozhatnak, amelyek egyébként nem lennének veszélyesek rájuk. A klímaváltozás általában növeli a súlyosabb erdőkárok kialakulásának kockázatát.
– mondja dr. Csóka György az Erdészeti Tudományos Intézet Erdővédelmi Osztályának tudományos tanácsadója
Nem is kell ráadásul invazív fajokra gondolnunk, a kártevők esetében: a megváltozott körülmények miatt a kártevők nagyobb számban jelennek meg, miközben a fejlődésük is gyorsabb lehet a korábbiaknál.
Ilyen például szúk esete, melyek jellemzően a lucfenyőket támadják. Esetükben ráadásul mindez kiegészül azzal, hogy a csapadékhiány miatt a fák képtelenekké válnak az eredményes védekezésre. dr. Csóka a turistamagazin.hu cikkében úgy fogalmaz, „a fák védekezése a kártevők ellen mindig költséges mulatság. Akkor működik jól, ha megfelelőek a csapadékviszonyok, ha azonban nagy aszály van, nincs „forrás” a védekezésre.”
A csertölgyek esetében nem rovar, hanem gombafaj jelent manapság nagy veszélyt. Ez szintén őshonos, de korábban nem okozott komoly problémákat, azonban néhány aszályos év utána komoly károkat képes okozni.
Persze legtöbbször nem egyetlen tényező áll a fák pusztulása mögött. A kocsánytalan tölgyek esetében is több tényező komplex hatása áll a fák pusztulásának hátterében, de a kezdőlökést minden esetben az időjárás viszonyok kedvezőtlen változása, azaz a klímaváltozás adja meg.
Aki szeretne jobban elmélyedni a kérdésben, annak ajánljuk a turistamagazin.hu cikkét!