Itt a Valentin-nap, amikor a szerelmesek megünnepelhetik kapcsolatukat. Ilyenkor a bonbon mellett kötelező tartozék a virág is. Ez lehet cserepes is, bár talán ilyenkor a vágott virág jellemzőbb: a szerelem ikonikus virága mégiscsak a rózsa. De vajon milyen környezeti terhelés kapcsolódik a vágott virágokhoz? Biztosan jó ötlet, hogy így fejezzük ki érzéseinket? Utánajártunk!
Honnan érkezik a virág?
Európa legnagyobb dísznövényexportőre Hollandia, ahonnan 2020-ban a magyar import 73%-a érkezett. Itt fűtött üvegházakban termesztik a virágokat, amihez nagy mértékű szén-dioxid-kibocsátás társul. Bár egyre több olyan ország kapcsolódik be aktívan a virágkereskedelembe, amelynek éghajlata lehetővé teszi, hogy kisebb kibocsátás mellett folyjon a termelés, a gyakran repülőgéppel történő szállítás miatt a környezetszennyezés ebben az esetben is jelentős.
Az elmúlt években a piac némileg elkezdett átrendeződni. Az európai termesztők egyre inkább olyan országokban termeltetik meg a virágokat, ahol az éghajlati adottságok miatt nincs szükség fűtött üvegházakra. Egyébként ez részben még védhető is lenne, ugyanis az így megtermelt vágott virághoz 5,5-szer kisebb kibocsátás társul, mint például ahhoz, amelyet egy fűtött holland üvegházban termesztenek. Amit viszont az egyik oldalon nyerünk az olcsó munkaerővel és a kevésbé energiaigényes termeléssel, azt a másik oldalon a szállítással el is veszítjük. Európába főként afrikai országokból szállítanak vágott virágokat, az iparágat pedig szinte teljes egészében a hollandok tartják kézben.
Beszédes adat, hogy az EU-ban eladott rózsák egyharmadát Kenyából szállítják, ahol a tea után a vágott virág a második legfontosabb exportcikk.
A tengerentúlon sem rózsásabb a helyzet. Az Egyesült Államokban értékesített virágok 80%-a import, ennek túlnyomó többsége Ecuadorból és Kolumbiából származik, szintén sok ezer kilométert utazva. Kolumbia 2020-ban a becslések szerint több mint 660 millió szál virágot exportált.
Magyarországon elsősorban az évszaktól függ, hogy honnan érkezik a vágott virág. Nyáron a piacon lévő virágok több mint fele hazai, de az év többi részében nagyrészt importból származik. Ez már csak azért is problémás, mert a vágott virágot szállítás közben hűteni kell, ez pedig szintén rendkívül energiaigényes eljárás.
Rengeteg növényvédő szer
Az iparág környezetszennyezéséhez jelentős mértékben hozzájárul a különféle növényvédő szerek használata. Ráadásul az élelmezési célú növényekkel ellentétben a virágok termesztése során használt vegyszerekre sokkal ritkábban vonatkoznak biztonsági előírások, főként a fejlődő országokban.
Kapcsolódó bejegyzések
Méhek és mérgek
A méhek pusztulása folyamatosan terítéken van, körbejártuk, hogy mennyire is veszélyesek a növényvédő szerek szárnyas barátainkra.
Gyakran olyan növényvédő szerek is szerepelnek az afrikai és a dél-amerikai virágtermesztők eszköztárában, melyek a fejlett országokban évtizedek óta be vannak tiltva. Ilyen többek között a glifozát, a DDT, a dieldrin vagy épp a metil-bromid. Ez azt is jelenti, hogy rengeteg szermaradvány lehet azokban a növényekben, melyek illatát magunkba szívjuk, és elhelyezzük őket otthonunkban.
A veszélynek a vásárlók és a megajándékozottak mellett hatványozottan ki vannak téve a termelők és a virágárusok.
A fenntartható virágok nyomában
A fenntartható virág fogalmának meghatározásához talán leginkább azon nénik portékája áll a legközelebb, akik a saját kertjükből származó virágokat árusítják a piacokon és az aluljárókban. Ebből következően a leginkább fenntartható virág az, amelyet mi magunk szedünk, lehetőleg a saját kertünkben. Ha erre nincs lehetőségünk, törekedni akkor is tudunk arra, hogy minél kisebb lábnyomú virágot vásároljunk. Mire kell ehhez odafigyelnünk?
Válassz helyit!
Próbáljunk olyan árusokat találni, akik saját maguk által termesztett vagy gyűjtött virágokat árulnak! Ez azért fontos, mert a vágott virágokhoz kapcsolódó kibocsátás legnagyobb része a szállításból fakad. Sok magyar kertészet is foglalkozik virágtermesztéssel, jó alternatíva lehet az ő virágaikat választani. Míg azonban anyák napja táján már akár a 30%-ot is elérheti a hazai termesztésű virágok aránya, addig ez Valentin-nap környékén még inkább a nullához közelít.
Kapcsolódó bejegyzések
„Virágokkal táncoló” – Interjú a virágkötővel, aki maga termeszti a virágait
A debreceni virágkötő saját kertjében termeszti különleges virágait, és már online is oktatja a követőit.
Figyelj a csomagolásra!
A virágok fenntarthatóságához hozzájárul a csomagolásuk is. A műanyagba csomagolt, színes szalaggal átkötött csokrok nemcsak a celofán miatt nem nevezhetők fenntarthatónak, hanem azért is, mert általában a csokorral együtt dobják ki a műanyag csomagolást. Helyettük érdemes a virágokat papírba csomagoltatni, de az sem ördögtől való, ha nem kerül a csokorra semmilyen csomagolás.
Gondolkodj alternatívákon!
A vágott virág helyett adhatunk élő növényt is. A cserepesek terén sokkal nagyobb a hazai termékpaletta, a virágárusok gyönyörű ciklámeneket kínálnak, de választhatunk akár magyar kertészetből származó orchideát is. Szép ajándék lehet a hajtogatott origamivirág vagy bármilyen kézműves módszerrel készített ajándék is. Végeredményben úgysem a virág a lényeg, hanem az, hogy odafigyelünk a társunkra.
