Nyáron világszerte ellátási zavarokat okozhat az idén korán beköszöntött kánikula a villamosenergia-szektorban. Ráadásul a járvány utóhatásaival, az orosz-ukrán háború negatív következményeivel és az energiaátmenet zökkenőivel is meg kell küzdeni.
Mielőtt az északi féltekén hivatalosan is beköszöntött volna a nyár, máris számos országban regisztráltak szokatlanul magas hőmérsékleti értékeket Indiától Magyarországon és Spanyolországon át az Egyesült Államokig. Arra sem nagyon számíthatunk, hogy a nyári hónapok kíméletesebb időjárást hoznának. Az előrejelzések szerint az idei nyár perzselő hőséggel jár majd az Egyesült Államok és Európa nagy részén. A kánikula Magyarországot különösen súlyosan érintheti.
Kapcsolódó bejegyzések
Több mint egy fokkal melegebb volt az idei nyár az átlagnál
Az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzése szerint az átlagnál 1,2 Celsius-fokkal melegebb volt az idei nyár.
Európa eleve gyorsabban melegszik fel a világátlagnál: míg 2021-ben a Föld felszíni átlaghőmérséklete 1,2 °C-kal haladta meg az iparosodás előtti értéket, Európában már több mint 2 °C-kal volt magasabb nála. Ha a felmelegedés sebessége meglepőnek is tűnhet, maga a trend azonban nem váratlan az előzmények ismeretében.
Szomorú litánia
A jelenség megfelel a várakozásoknak – például az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) jelentéseiben foglaltaknak –, amelyek egyre gyakoribb és súlyosabb hőhullámokat prognosztizálnak a klímaválság kifejlődésével párhuzamosan. Amint erre a Meteorológiai Világszervezet (WMO) jelentése is rámutat, 2021-ben új rekordra emelkedett a globális felmelegedés fő okozóinak tartott szén-dioxid és metán légköri koncentrációja, a szélsőséges időjárási jelenségek pedig immár az új normát képviselik. António Guterres ENSZ-főtitkár – kissé patetikusan fogalmazva – a jelentést annak szomorú litániájának nevezte, hogy az emberiség kudarcot vallott a klímaváltozással szembeni küzdelemben.
Bár például a kivételesen brutális, helyenként 60 °C-ot meghaladó felszíni hőmérsékletet hozó indiai hőhullámot nem kizárólag a klímaváltozás okozta, alapvetően mégis hozzájárult, a korábbihoz képest 30-szorosára növelve a korai extrém hőség kialakulásának valószínűségét. A kilátások a klímakutatók szerint aggasztóak, így a jövőben akár a mostaninál is sokkal pusztítóbb hőhullámok törhetnek a szubkontinensre, egyben azt is előrevetítve, hogy mi vár a világ jelentős részére.
Az extrém hőség negatív hatása továbbgyűrűzik a mezőgazdasági termelésre, a víz- és az energiaellátásra, illetve egyéb szektorokra is (hozzájárulva például az ukrajnai háború élelmiszerár-emelő következményeihez). A szélsőségesen magas hőmérséklet közvetlenül is veszélyezteti az életet, főleg akkor, ha magas páratartalommal egyszerre jelentkezik, bizonyos szint felett ugyanis a testet a túlhevüléstől párologtatással védő hűtőrendszer egyszerűen leállhat.
A légkondicionálás mint emberi jog?
Mindez felértékeli a hűtő megoldások, így a légkondicionálók szerepét a hőség által leginkább fenyegetett régiókban. Akadnak olyan vélemények is, melyek szerint a légkondicionálást is be kellene emelni az emberi jogok közé. Napjainkban már mintegy 2 milliárd légkondicionáló működik világszerte, és számuk várhatóan ütemesen tovább nő a globális népesség, a gazdaság és az átlaghőmérséklet folytatódó emelkedésével.
A klímaberendezések már ma is a villamosenergia-fogyasztás, illetve a rendszerterhelési csúcsok nyári növekedésének fő hajtóerői között vannak. Az áramigény erősödése pedig ma még a fosszilis energiaforrások felhasználásának emelkedését is maga után vonja (Indiában például több mint 70 százalék a szén aránya az árammixben). Így az a paradox helyzet állt elő, hogy úgy kellene egyre több ingatlanba légkondicionálót telepíteni, hogy közben az üvegházhatású gázok kibocsátása ne növekedjen.
Kapcsolódó bejegyzések
Milliárdnyi klíma terheli a bolygót
1 év alatt 300 ezer új klímaberendezést szereltek fel Magyarországon, 4 év múlva 1,5 millió légkondicionáló is lehet az országban. Ezek nagyon sok energiát használnak fel.
Teszt előtt a villamosenergia-rendszer
A 2022-es, valószínűleg új melegrekordokat hozó nyár és a klímaberendezések fokozott használata a villamosenergia-rendszert is nagy próba elé állíthatja, miután az elmúlt két év amúgy is megviselte a szektort a világ számos országában. A negatív hatásokhoz az energiaátmenet is hozzájárul. Míg a klímaváltozás miatt egyre sürgősebb a tiszta energiára való átállás, és már szinte csak megújulós erőművek épülnek, a stabil ellátást biztosítani képes fosszilis és nukleáris ellátás és beruházások leépítése előbb kezdődött meg, minthogy az új energiarendszer erre képessé vált volna például energiatárolók tömeges telepítése révén.
Idén nyáron a villamosenergia-rendszer világszerte az évtizedek óta legnagyobb teszt előtt állhat Indiától az Egyesült Államokig, melynek során az ellátás bizonyos időszakokban egyszerűen túlságosan kevésnek bizonyulhat a növekvő áramigényhez képest. Az egyre súlyosabb hőhullámok közepette pedig a nyári áramszünetek halálos kockázatot is jelenthetnek a leginkább veszélyeztetett emberek számára azáltal, hogy a légkondicionálók használatát is lehetetlenné teszik. Mindez nemcsak az olyan déli országokat érinti, mint India, hanem az Egyesült Államokat, Ázsia fejlettebb országait és az orosz gázra ráutalt Európai Uniót is.
Míg bizonyos nyugat- és dél-európai országok rengeteg cseppfolyósított földgázt (LNG) beszerezve valószínűleg megfelelő tartalékot tudnak építeni az orosz energiaimport hiányának elviseléséhez is, Kelet-Európában már más lehet a történet. Fabian Ronningen, a Rystad Energy árampiaci elemzője szerint azokban az országokban a legnagyobb az esély az áramszünetekre, melyek energiaellátásuk jó részét földgázzal biztosítják, és erősen függnek az orosz importtól. Az elemző Görögország és Lettország mellett Magyarországot is megnevezte e körben, de a háború kitörése előtt pár hónappal megkötött orosz-magyar hosszú távú gázszerződésre és az orosz energiaimporttal kapcsolatos egyedi magyar kormányzati álláspontra nem tért ki. „Szerintem az európai fogyasztók el sem tudnak képzelni egy ilyen forgatókönyvet. Soha életünkben nem fordult még elő ilyen” – fogalmazott az elemző, aki szerint mindazonáltal az orosz gázszállítások elzárása még mindig valószínűtlen, noha már jóval kevésbé, mint két hónappal ezelőtt.
Kapcsolódó bejegyzések
Ventilátor vagy légkondicionáló – melyik megoldás a fenntarthatóbb?
Közeleg a nyár, és valószínűleg kánikula várható. Természetesen szeretnénk, ha otthonunkban kényelmesen érezhetnénk magunkat, de mi a legjobb módja ennek? Tényleg fel kell kapcsolni a légkondicionálót, vagy egy egyszerű elektromos ventilátor is elég lehet? És ami még fontosabb, melyik megoldás a fenntarthatóbb?
