Korábban is írtunk már az időjárást vagy a természet változásait előrejelző népi bölcsességekről, ezek közül pedig az egyik legjelentősebb épp a mai naphoz kötődik. Ha Medárd napján esik, akkor a következő negyven napban is esni fog – tartja a hiedelem –, viszont ha június 8-án nincs csapadék, akkor negyvennapos szárazság jön.
A középkori frank püspök nevéhez más népszokások is kapcsolódnak. Ezek egy része szintén az időjáráshoz, mások pedig a terméshez kötődnek. De vajon van alapja ezeknek a hiedelmeknek? És mit lehet tenni, ha Medárd száraz, de mi mégis csapadékra vágyunk?
Fotó: Fortepan / Péterffy István
Működik a népi bölcsesség?
Medárd napjához Európa-szerte kapcsolódnak hiedelmek. A legismertebb a fent is idézett negyvennapos jóslat, melynek valódi eredete mára homályba veszett. Egyesek szerint egyszerűen azért épp negyven napra szól a jóslat, mert a negyven bibliai szám. Mások Szent Medárd püspökhöz kötik, akit kívánsága szerint a katedrális udvarán, a szabad ég alatt kellett volna eltemetni, ám hívei végül az épületben helyezték örök nyugalomra. A temetés napján aztán hatalmas eső kerekedett, amely negyven napig el sem állt. Megint mások viszont úgy tartják, hogy az időjárási hiedelemnek semmi köze nincs az egykori püspökhöz. A hiedelem eredetileg június 8-hoz kötődött, és egyszerűen csak „rossz” helyre került a kalendáriumban.
Kapcsolódó bejegyzések
Népi bölcsességek, hiedelmek, időjárási megfigyelések – Nyár
Érdemes odafigyelni a népi hiedelmekre és megfigyelésekre. Általuk megismerünk egy-egy mozzanatot őseink életéből, sőt meteorológusra sem lesz szükségünk.
Bárhogy legyen is, a valódi kérdés sokkal inkább az, hogy tényleg meghatározza-e június 8-a időjárása a következő időszakot? A hosszú távú adatok alapján sajnos a magyar népi időjóslatok nemigen jönnek be, illetve alig nagyobb eséllyel, mint egy pénzfeldobás. A Székelydata 2019-es cikke szerint átlagosan 56%-ban válnak valóra a jóslatok, legalábbis az elmúlt bő félszáz év adatai alapján. Ebben az összevetésben Medárd valamivel jobban teljesít az átlagnál a maga 66%-os találati arányával. Kis túlzással az is mondható, hogy háromból kétszer bejön a június 8-i jóslat.
Forrás: Csala Dénes/Székelydata
Amit viszont jóslás nélkül is lehet tudni, az, hogy a népi hiedelem szerint ezen a napon érdemes vetni a lent és a káposztát. Legalább ilyen fontos, hogy ezen a napon csak nagyon óvatosan fürödjünk természetes vizekben, ugyanis a vizek királya és minden vízszellem ezen a napon szedi áldozatait, így könnyen bajba kerülhetünk.
Mit tegyünk, ha Medárddal ráfaragtunk?
Nem kell csüggednünk akkor sem, ha nem jön be a medárdi jóslat. A világ számos kultúrájából ismertek az esőtáncok, melyekkel akkor is elérhetjük a célunkat, ha a kérdéses napon nem alakultak jól a dolgaink. Ezek célja legtöbbször az, hogy a hosszú száraz időszakok után végre elhozzák az életet adó esőt. Bár a konszenzus ezt illetően sem teljes. Egyesek szerint az esőtánc nem a csapadékért való fohászkodás látványos formája – csak a turistáknak jól eladható külsőségek tették azzá –, hanem sokkal inkább hálaadás az esőért, amely hamarosan megérkezik.
A modern meteorológia megszületése előtt az emberek kénytelenek voltak megfigyeléseikre hagyatkozni. A Medárdhoz hasonló jövendölések is a megfigyelésekben gyökereztek, hiszen egy-egy jellemzőnek mondható időjárási forgatókönyvet írtak le. Persze ahogy láttuk, a találati arány nem sokkal magasabb annál, mintha a hasunkra csapva bocsátkoznánk jóslatokba. Azt is meg kell azonban jegyezni, hogy a hosszú távú előrejelzés még ma, a műholdakkal megtámogatott időjóslás korában is téved néha. Ezzel szemben a rövid távú előrejelzések zömmel működnek.
A régi korok emberei sok időt töltöttek az őket körülvevő természet megfigyelésével. Tudták és ismerték azokat a jeleket, melyekből az időjárás közeli változásaira lehetett következtetni. Egyesek szerint az esőtánc is ide vezethető vissza. Amikor – például egyes indián törzseknél – az időjárás változásához és az eső közeledtéhez köthető jeleket észleltek, eljárták az esőtáncot, ezzel előzetesen hálát adva az érkező csapadékért. Innen persze már nem nehéz eljutni oda, hogy valójában azért esett, mert táncoltak, és nem fordítva. De talán ez a kevésbé valószínű forgatókönyv.
Kapcsolódó bejegyzések
A medvék mint időjósok – avagy miről árulkodik a macik árnyéka?
Tényleg hosszú lesz a tél, ha a medve meglátja az árnyékát, és visszamegy aludni? Vagy a medvék nem is alszanak téli álmot?
A történet viszont mégsem ilyen egyszerű. Bár magát az esőt vélhetően semmiféle tánc nem tudja előidézni, a felhőképződésen, így áttételesen az esőn már lehet dolgozni. A felhőképződés alapvető feltételét a hőmérsékleti változások mellett azok a légkörben lebegő, szabad szemmel nem látható szilárd anyagok jelentik, melyekre a vízpára ki tud csapódni. Ilyen anyag pedig többek közt a finomszemcsés por is, melyet akár az esőtáncot járók is felkavarhatnak. Így tehát a rituálé áttételesen akár tényleg okozhat esőt.
Forrás: Fortepan / Barbjerik Ferenc
Hogy hol és mikor, az már más kérdés, ahogy az is, hogy néhány ember tánca vajon milyen mennyiségben tudja a légkörbe pumpálni a felhőképződéshez szükséges aeroszolokat.
